math2 Creative Commons License 2004.02.05 0 0 736
cellux:

"ebben a kérdésben én más véleményen vagyok. szerintem van logika nélküli, pusztán empirikus alapon nyugvó igazoltság. sőt. "

figyusz. van egy elmeleti allitas E, es van egy tapasztalat t. ahhoz, hogy t-nek barmi koze legyen E-hez kell valami osszefugges. nem megy logika nelkul.

"említettem a saját spirituális tapasztalataimat. az egyik meghatározó elemük pont ez volt: úgy jutottam információkhoz, hogy megkerültem a logikát. közvetlenül részesültem a tudásban."

az nem tudas. amiben kozvetlenul reszesulsz, az a tapasztalat. per definicionem. azt ugy hivjuk, hogy tapasztalat. ilyen az erzekeles, es az instrospekcio is.

"a buddhisták is használnak logikai igazolást. voltak szerzeteseik, akik direkt erre mentek rá (pl. Dignága, akit a logika fejedelmének is neveznek). de ők nem a logika útján jutottak el az igazsághoz, hanem előbb meditáltak, megtapasztalták az igazságot annak közvetlen, empirikus megnyilatkozásában, és csak azután keresték meg annak logikai igazoltságát."

1) amit megtapasztalsz, az tapasztalat, es nem teoretikus allitas. a valosagot kozvetlenul nem tapasztalod. a valosagrol csak elmeleti allitasok szolhatnak, amik ertelmezesek. ami kozvetlenul addott, az a tapasztalat. az nem a valosag.

2)amugy a tudomany is igy tesz. tapasztalat, aztan logika, ertelmezes, kovetkeztetes, cafolas, vagy igazolas.

" már tudták, hogy mi az igazság, csak lehozták, megfogalmazták fogalmi szinten is"

ez megint fogalomzavar. ami nincs fogalmi szinten, az nem igazsag. az "igaz" egy fogalom, ami CSAK MEGFOGALMAZOTT ALLITASOKRA VONATKOZIK. csak allitasok lehetnek igazak. valami, ami nem allitas, nem lehet igaz es hamis sem.

az igazsag egy keterteku valtozo, amit allitasokhoz rendelunk hozza. mashoz nem.

"a buddhista tanítások szerint a letisztult, szűrők nélküli tudat - a felfokozott, összpontosított figyelmességnek köszönhetően - ráébred arra, hogy a világba be van építve az adódó szituációk felfogásához, megértéséhez és kezeléséhez szükséges minden információ, tudás és bölcsesség."

ez egy pontatlan megfogalmazas. mit akar ez pontosan jelenteni?

azt, hogy ertelmes lenyek vagyunk, es erzekelesein alapjan elegendo adatot szerzunk a vilag megismeresehez?

" azt a képességet, ami ezt a beépített információt veszi, tudatosítja, ők pradzsnyának hívják. ez az idealátás, amely egy szempillantás alatt tudatosítja egy szituáció szerkezetét és ezért késlekedés nélkül optimális választ tud adni rá, szemben a logikai következtetéssel, amelynek ehhez időre van szüksége (pláne, ha végig is kell gondolnia, elemeznie kell a dolgokat, hogy dönteni tudjon). "

sajnos ez empirikusan teves. minden ember tevedhet. meditacio kozben is. nincs tevedhetetlen kinyilatkozatas. nincs tevedhetetlen tudasforras.

a legmegbizhatobb tudast a tudomany szolgaltatja. erre fejlesztettek ki modszeresen.

es ma mar Indiaban, Japanban, Kinaban is ezt hasznaljak fontos kerdesekben.

Előzmény: cellux (734)