hmm. én azt gondolom, hogy a világról szóló állításaimat, a világról alkotott "racionális" képemet nagyon erősen befolyásolja a jellemem, azaz a világhoz való érzelmi viszonyulásom.

gyanítom, hogy ez a szűrőmechanizmus annyira hatékonyan működik, hogy most például egyszerűen észre sem veszem a világnak azt a részét, amit a tudatalattim nem ismer el lehetséges létezőnek.

a megismerési folyamataimat akkor merhetném igazán objektívnek tekinteni, ha teljesen tudatosítanám a saját szűrőimet és azokat le is tudnám bontani, annyira, hogy semmilyen vágy, semmilyen kulturális előítélet, semmilyen fogalmi rendszerhez való ragaszkodás nem ferdítené el az észlelésem folyamatát.

ha az ember ezen az úton alászáll önmagába, ha megpróbál becsületesen szembenézni önmagával, akkor az első szűrők felfedezése eléggé sokkoló tapasztalat lehet. amikor a szűrő tudatosulásával egy időben az ember visszanéz a saját történetére, és felfedezi azokat a helyzeteket, amelyekben a szűrő úgy rángatta őt, mint egy pórázra kikötött majmot (miközben ő pont ellenkezőleg, hihetetlenül okosnak és elegánsnak hitte magát), az eléggé kiábrándító tud lenni.

ugyanis ha ez megtörtént a múltban, akkor ugyanígy megtörténhet a jövőben, sőt, a jelen pillanatban is: simán elképzelhető, hogy egy egész szűrőrendszer működik a fejemben, ami villámgyorsan köpködi az igeneket és nemeket a világból érkező benyomásokra, szelektál, és a tudatalatti, az önös ego igényei szerint határozza meg, hogy mi a valóság és mi nem az.

(ha át tudod érezni ennek a szituációnak a kiábrándító voltát, akkor félig-meddig meg is értetted, miért vannak sokan ennyire kiborulva a megnyilvánulásaidon.)

a logika az egyeni valosagkepeket osszefogo magasabb szervezodesi szint

én itt egy organikus, szerves dologra gondolok, például a Földre (Gaia), amely akár tudatossággal is rendelkezhet (és akkor mi lennénk a "neuronjai"). de ezt felejtsd el nyugodtan. :-)

errol hol irt?

csak az első bekezdés volt a Siphersh mondanivalójának az átfogalmazása. ami utána jön, az már csak az én véleményem.

mindket verzio lehetseges: hogy a tudomany beszukult, es az is, hogy a miszticizmus orultseg. a dontest csak objektiv analizissel lehet megtenni.

a tudomány nem beszűkült. az a szemlélet a beszűkült, amely abszolutizál egy fogalmi szemléletet, egy világfelfogást, és ezzel lehetetlenné teszi az e szemléleten kívül eső dolgok érzékelését/felfogását. ha ezek az inputok - a szűrők szakadatlan, ám tudattalan működése miatt - nem érkeznek meg a rendszerbe, akkor nyilván fel sem merül tudományos vizsgálatuk kérdése. nem válhatnak igazságkérdéssé.

a miszticizmus objektív analízisére csak egy olyan "tudomány" képes, amely birtokában van azoknak az ismereteknek, tapasztalatoknak, amelyeket a misztikus elmélyedés szolgáltat. ilyen "tudomány" például a buddhista filozófia vagy a hindu jóga, nem ilyen "tudomány" az általunk ismert materialista tudomány.

(én azért tekintem ezeket a keleti rendszereket tudományoknak, mert olyan fogalmi rendszerek, amelyek az empirikus tapasztalatokat rendszerbe foglalják. az igazolásaik azonban nem racionális, hanem empirikus alapúak: "ha nem hiszed, ülj le meditálni".)

tok mindegy, hogy mit valasztasz celnak.

hát, szerintem azért érdemes olyasmit választani, amiért tudsz is lelkesedni.

ezert csodalkozom, hogy annak ellenere, hogy sikerult tudomanyos oldalrol megvalaszolni a kerdeseidet, te megis a masik oldal javara nyilatkoztal.

kedves math2, minél többet beszélgetek veled, annál szimpatikusabbnak találom a világképedet. komolyan. viszont semmi nem visz rá arra, hogy a te puszta tudományodért eldobjam azt, amit a magam számára eddig "begyűjtöttem". szubjektív érzéseim alapján az én világom sokkal mélyebb, sokkal értékesebb annál, mint amit egy ilyen, pusztán tudományos világképpel valaha is el tudnék érni. (aki materialista, de mégis képes átérezni az őszinte áhítatot a teremtés csodái láttán, az nem materialista, hanem materialistába csomagolt Istenhívő. :-)

én arra használom a mi kis dialógusunkat, hogy megtisztítsam a saját világképemet a homályos pontoktól. megpróbálok őszintén belegondolni abba, amit írsz. ha az jön ki, hogy igazat mondasz, akkor örülök, hogy általad egy lépéssel közelebb jutottam a valósághoz. ha hamisnak érzem, amit írsz, akkor azt további töprengés tárgyává teszem (és közben igyekszek nagyon odafigyelni magamra, hogy hol akadt be, amit mondtál).

de azt, amit már tudok, amit IGAZÁN tudok, azt soha a büdös életben nem tudnád semmiféle materialista, racionális dumával megsemmisíteni. (pontosabban tudnád, de aztán csak néznél, mint Smith ügynök a Mátrix 3 végén :-).

a bolcsesseg vagy rendszer, akkor racio, vagy nem, akkor veletlen. valami lehet rendszerszeru, lehet veletlen, es lehet vegyes. de harmadik nem.

ld. Lock parancsnok és Hamman szenátor összetűzését a Mátrix 3-ban.