Moonshadow megnyugtatott, de tudom, hogy visszacsatolás nélkül nagyot hibázhatok, amivel a modellnek ártanék. Például az előző hozzászólásomban sem gondolhattam geostacionárius holdpályára. Egyenlőre magát a kitörést, mint egy folyamat betetőzését szeretném „valósághűen” leírni, ez segíthet a modellalkotásban. Ehhez viszont „kívülálló” megfigyelőkre is szükség van. Az első közülük, aki a sarkcsillagról a föld keringési síkját jól belátja, legyen pl. N1 (Nick-egy). Ö úgy 4,5-5,0 Mlrd éve, még a kezdet előtt, a földet kicsit nagyobb átmérőjűnek, gyorsabban keringőnek, és lehet, hogy vörösen izzónak látta, de az is lehet, hogy, már volt valamilyen színű légköre. Lassacskán az egyenlítőnél először kipúposodott, majd hirtelen egy néhányszáz, maximum 1000 km nagyságú (10e5-10e6 km2) területen, a szétfröccsenő kéregdarabok között tornádó- ostorhoz hasonló, tekergő-csapódó bíborszínű zsinór nőt szinte másodpercek alatt, munkahipotézisként 2-2,5 földsugárnyi távolságig. Ahogy a zsinór végén egy izzó gömb nőni kezdett, az ostor is megnyúlt, és stabilizálódott, követve és táplálva a földnél gyorsabban keringő holdmagot. Az ostor-valójában gáz és kőzet elegy- egy idő után körbeérhette az egész földet, benne a gömb óráról-órára nőtt. A kitörés picit aszimmetrikus lehetett (az egyik földi félgömböt jobban érintette), aminek hatásra egyfelől a születő gömb pályasíkja sem pontosan merőlegesen alakult, másfelől a földtengely is elfordulni, sőt megbolygatva lassan himbálózmi (precesszió) kényszerült. Amilyen hirtelen indult, úgy néhányszáz óra alatt vége is szakadt a kitörésnek, az ostor leszakadt, a törmelékek lassan felszívódtak, vagy visszazuhantak. A hold keringési ideje persze sokkal rövidebb volt, nem mostani napokban, hanem órákban mérhető, és a látszólagos holdciklus közötti eltérés is nagyobb arányú volt. A megerősödő légkör még nem biztos, hogy kék volt, de minden bizonnyal más színű lett, mint korábban volt.
A föld sebe lassan begyógyult, azonban még többször felszakadhatott, ahogy a benne lezajló folyamatok, és a még nagyon erős árapály azt előidézte. Ilyenkor érhette még néhány „simító, formázó mozdulata” a hold közeli arcát. Másik topikban egy költő mindezt másképpen írhatná le. Valószínű, hogy már a nagy kitörés előtt is volt néhány kisebb. Mindenesetre a hold keletkezése a föld legdinamikusabb változása korában játszódhatott le, amikor a kéreg már elég erős, és még elég gyenge volt, belül pedig a nyomás egyre nőt. Ezt követően megindult a hold lassú távolodása.
Hogy mindez elképzelhető, nem bizonyítja, hogy bizonyítható. A nélkül pedig már csak hibákat követhetnék el, rontva a modell hitelét. Egy hevenyészett („kazán- képlet”) számítás még bemutatható a topik keretében is, a modell egy szegmensének az érzékeltetésére, ezt még megtenném. A hőmérséklet, szilárdság, kémiai összetétel stb. dinamikájának megértésére azonban a naprendszer keletkezéséig kellene visszanyúlni, az pedig olyan, mint maga az ősköd.
Ha érdekes lenne a téma, team munka kellene, ami nem biztos, hogy topik keretében végezhető, de az is lehet, hogy igen. Mindenesetre, ha valakinek van elképzelése, e-mailen, vagy a topikban írja meg.