Elmélet a racionális gondolkodásról.

Az ember egy olyan lény, hogy az ösztönei és primitív vágyai mentén cselekszik, pont mint az állat. Az ész csak arra való, hogy feladatokat oldjon meg. Ha mondjuk át kell jutni a folyón, jön az ész, és segít. De abba sohasem szól bele, hogy mit döntsünk egy nehéz helyzetben, hogy udvaroljunk-e egy n?nek (csábítsunk-e férfit), hogy mit együnk, mit mondjunk stb. Az ész másik feladata, hogy utólag logikus magyarázatot találjon a tettekre. A magyarázat logikusságának szintje a szellem képességei által, a lustaság által, valamint az elvárások által meghatározott. A mai társadalomban jellemz?en alacsony szint?.

Ha valaki ilyen eredet? indoklással áll el?, meglehet?s antiszociális magatartásnak számít logikai hibákat kimutatni az érvelésében. Annak tudat alatti jelentése az, hogy "kétségbe vonom a jogodat, hogy ezt tegyed". Vagyis támadás. A válasz ösztön-mélységb?l jöv? ellentámadás lesz, vagy nyersen, vagy pedig az el?z?ek értelmében ál-érvelésbe csomagolva. Döbbenetes viták bontakoznak így ki, akárha süketek párbeszédét hallgatnánk. Ha meg a mélybe tekintünk, sima agancspárbaj az, csak nem olyan szép.