Igazából az volt a gondom, hogy bedobtak egy csomó olyan dolgot, amit egy kezdő biztos nem ért meg, de jól hangzik, harmadik szem, a prána csatornák különféle vonatkozásai, mindez 20 percben. Valahogy tömegtermelés érzésem lett, miért a mennyiség a fontos?

Én a saját utamat járom alapvetően, egy ismerős ajánlotta, hogy nézzem meg a pránát mert milyen jó... én nem is a mesterek, vagy a gyakorlott pránások tudásában kételkedem, hanem nem értettem, hogy a kezdés után egy-két órával miért kell közös meditációt tartani (ráadásul egymás kezét fogva), engem pl. rettentően zavart, hogy vagy 30-40 ember van a közvetlen közelemben, jó részük soha nem foglalkozott ilyennel.

A másik, ami zavart, a "beavatás", mindez futószallagon, párosával, 10 percenként.
Ha valaki még semmilyen szinten sincs, nem érti/érzi igazából azt amit csinál, annak miért kell ilyen "beavatást" adni, minden beavatás valamilyen kötődést hoz létre, ez rendben is van, csak nem akkor, amikor még az illető igazából nem tudja felmérni, hogy mi is ez.

Ha akarod még boncolgathatom a témát, de rég volt és azt hiszem elég egyértelmüen utaltam arra, ami nem tetszett (még egyszer: nem tartom jónak, ha egy energetikai/filozófiai/stb oktatás esetén a mester nem tud személyesen foglalkozni a tanítvánnyal, hanem csak felszínesen elmeséli, hoyg tul.képpen mit is tanít(?))

Sense