Egyetértek Tecscsel és Bumpyval.

Kedves Kokó, őszintén szorítottam Neked amatőr és profi pályafutásod során. Büszke voltam rád, amikor olimpiákat nyertél, büszke voltam Rád, amikor profiként is megálltad a helyed. Sajnáltam, amikor megvertek, sajnáltam, amikor feladtad (vagy feladatták Veled). Sportolói mivoltodban továbbra is tisztelni foglak.

De kérlek, engedd meg Nekem, hogy politikai szerepvállalásodért ne tiszteljelek. Más műfajban, más szorítóban kezdtél el küzdeni. Lelked rajta, semmi bajom nincs vele. Csak, tudod, ez a küzdelem már "vérre" megy. Megértem, hogy választottál, de kérlek, Te is értsd meg, hogy ezért lesznek/vannak számosan, akik nem kedvelnek. Én sem. Beálltál egy csapatba, én pedig jelen esetben az ellenfeleiteknek szurkolok.

Sportolóként Te egy ország Kokója voltál (a liberálisoké is!). Politikai szereplőként már csak az ország egyik felének Kokója vagy. Mert Te bárhogy is szeretnéd, nem foglak ezért kedvelni.

Sok sikert kívánok további üzleti és politikai karrieredhez, csak arra kérlek, ne feledd, pályád kezdetén én is finanszíroztam a tevékenységedet, én is buzdítottalak.