Nem hinném, hogy ez a Szamosközi kondija.

Ha vörösréz-aluminíum fegyverzeteket nyomok össze rossz üzembiztonsággal de akár 5-6 Volt közti feszültségeket is mérek 20MOhmon. De csalóka a dolog, mert a mérőzsinórok, mint antenna összeszedik a térből a szórt zavarjeleket. Ezeket Egyenirányítja a két fém átmenetén kialakuló dióda. Ezt bizonyítja ha erősebben nyomom, az oxidot áttöröm, és megzűnik a feszültség, csak valami néhány 10-100milivolt érintkezési feszültség marad, de ez elenyészik, nem ad tartós áramot. Ha növelem a fémfelületeket az egyenirányító oxidot söntöli a kialakuló, nagyobb kondenzátor, így csökken a kicsatolódó feszültség.

Amikor a könyvbeli leírást alkalmazom, és valami dieletrikumot teszek közé, annak függvényében van, vagy nincs feszültség.
A magasnyomású polietilén, a plexi, a polisztirol semmit. Leginkább a celofán, vagy a papír ad feszültséget, áramot. Ezek töknormális galvánelemet adnak, csak kicsit magas a belsőellenállásuk. Nagyobb összenyomásra ez csökken.

A fegyverzetek vörösréz fólia(0,3) ötvözött aluminium fólia(0,1)
Illetve vörösrézfólia, horganylemez(0,5 cink)

Plexilapok közt összenyomva!
Sík 2*2cm, sík 12*15cm, sík 15*20cm.

Dieletrikum
Celofán(befőző) 0,08mm
Papír( fénymásoló 80grammos
Plexi 1,5mm
Polisztirolcsíkok 0,05* 25mm és 0,02* 18mm
Polietilén fólia (fémmentes) 0,15 és 0,04mm

Miért fejeztem be? Ennyi van benne!
Miért fejeztem be? Mert csalás, vagy félreértés, vagy el van titkolva a lényeg.

A nagy belsőellenállást kompenzálja az elkóval, melyben gyűjti az energiát. Ha az első variációban az elkót, átlépjük egy indukciómentes kondival akkor is lecsökken a feszültség.