Vaszary Piri (Budapest, 1901. máj. 19. – Palma de Mallorca, Spanyolország, 1965. okt. 2.) színésznő. Szülei: V. Gábor fővárosi főjegyző, Csipka Auguszta. Bátyjai V. Gábor író és V. János író, rendező. – 1920-ban végzett Rákosi Szidi színésziskolájában. Újpesten kezdte pályáját, de már egy év múlva vezető fővárosi színházakban (Belvárosi, Andrássy úti, Magyar, később Renaissance és Víg-) játszott. 1926-tól 1935-ig a Nemzeti, 1926-1930 között az Andrássy úti Színházban, 1934-1936 között a Terézkörúti Színpadon lépett fel. 1936-tól 1941-ig a Magyar, 1942-1944 között az Andrássy Színház (igazgató: Vaszary János, a bátyja) tagja volt, de időnként másutt is fellépett. 1944 végén emigrált, Ausztriában, Franciaországban. Spanyolországban, Argentinában, és Venezuelában élt.. 1948-tól 1954-ig Argentínában a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt, 1959-ben Venezuelában játszott magyar társulattal. – 1928 májusában férjhez ment Feld Andor nagyiparoshoz, majd tőle elválva 1929 júniusában Horváth Árpád felesége lett. Ez a házasság csak háromnegyed évig tartota. Harmadik férje Bodócsy Endre orvos, akitől gyermekei: Piroska (sz. 1933.) és Endre (sz. 1942.). – Szerepelt egy hangosfilm-kezdeményben (Kacagó asszony), majd a magyar filmek állandó vígjátéki szereplője lett. Kivételes karikírozó-képességgel formált meg házvezetőnőket, anyósokat, nevelőnőket, házsártos asszonyságokat. Kitünő érzéke volt a karikírozás, a groteszk iránt, ez adja meg kamaszábrázolásainak sajátságos színét is. Kivételes tehetségnek adta bizonyságát Móricz Zsigmond darabjának (Légy jó mindhalálig) hősében (NYILAS MISI). Magyar filmek egész sorát vitte sikerre egy-egy emlékezetes alakításával. – Filmjei: Csókolj meg, édes! (1932), Tavaszi zápor (1932), Az új rokon (1934), Édes mostoha (1934), Halló, Budapest (1935), Címzett ismeretlen (1935), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), A királyné huszárja (1935), Én voltam (1936), Mária nővér (1936), Hetenként egyszer láthatom (1937), Rád bízom a feleségem (1937), Segítség, örököltem! (1937), A férfi mind őrült (1937), Szerelemből nősültem (1937), Édes a bosszú (1937), Mámi (1937), A kölcsönkért kastély (1937), Tokaji rapszódia (1937), Családi pótlék (1937), A harapós férj (1937), Te csak pipálj, Ladányi! (1938), Elcserélt ember (1938), Nehéz apának lenni (1938), Papucshős (1938), Borcsa Amerikában (1938), Varjú a toronyórán (1938), A leányvári boszorkány (1938), Rozmaring (1938), Szegény gazdagok (1938), A varieté csillagai (1938), 5 óra 40 (1939), Pénz áll a házhoz (1939), Az utolsó Wereczkey (1939), Hölgyek előnyben (1939), Két lány az utcán (1939), Bercsényi huszárok (1939), Párbaj semmiért (1939), Férjet keresek (1939-40), Erdélyi kastély (1940), Te vagy a dal (1940), Hazajáró lélek (1940), Igen vagy nem? (1940), Hazafelé (1940), Zárt tárgyalás (1940), Pepita kabát (1940), Beata és az ördög (1940), Eladó birtok (1940), Hétszilvafa (1940), Balkezes angyal (1940-41), Ma, tegnap, holnap (1941), Európa nem válaszol (1941), Magdolna (1941), Leányvásár (1941), Lesz, ami lesz (1941), A beszélő köntös (1941), Csákó és kalap (1941), Lelki klinika (1941), Miért? (1941), Dr. Kovács István (1941), Gentryfészek (1941), A régi nyár (1941), Kádár kontra Kerekes (1941), Kölcsönkért férjek (1941), Behajtani tilos! (1941-42), Kétezerpengős férfi (1942), Egér a palotában (1942), Szakítani nehéz dolog (1942), Pista tekintetes úr (1942), Heten, mint a gonoszok (1942), Katyi (1942), Családunk szégyene (1942), A tökéletes család (1942-43), Jómadár (1943), Tilos a szerelem (1943), Legény a gáton (1943), Anyámasszony katonája (1943), Afrikai vőlegény (1943), Orient express (1943), Magyar Kívánsághangverseny (1943), Kerek Ferkó (1943), Féltékenység (1943), Futótűz (1943), Zenélő malom (1943), Aranypáva (1943), Egy nap a világ (1943), A látszat csal (1943), Boldoggá teszlek (1944), Egy pofon, egy csók (1944), Második Magyar Kívánsághangverseny (1944), Makkhetes (1944), Az első (1944).