habár Creative Commons License 2004.01.24 0 0 82
Talán azért volt elfogadhatatlan az ismertetett modell, mert még nem említette a lehetőséget, hogy az olvadékképződés, és a sűrűség szerinti rétegződés miatt a föld fejődésének korai (a holdénak -kezdő 4,5 Mlrd év) szakaszában a magban és a köpenyben hatalmas mennyiségű GÁZanyag fejlődhetett, amelynek nem szimmetrikus diffúziója és áramlása (pl. repedések mentén) a földkéreg adott pontjához vezetett, ahol végűl létrejött a kitörés, hozzájárulva a légkör kialakulásához. Ilyesmi minden föld tipusú bolygónál végbe kellett, hogy menjen, ha nem is ilyen intenzitással, de az is lehet, hogy még nagyobbal, s így a bolygó darabokra tört (meteor övek), vagy átlépve a II. kozmikus sebességet, holdja eltávolodott a bolygó felszíni víztartalékával együtt, és most üstökösként kering (két bolygónak nincs holdja!). Az ismertetett folyamat a naprendszer képződése során természetes, és elkerülhetetlen volt (ezeket aláhúznám) így nincsen benne semmi szenzáció (az ellenkezője lenne furcsa), bár kétségkivűl javíthatta (ha nem is okozhatta) esélyét a gyorsabb keringési idő, ami pedig "visszásság" benne, az nem a modellé. Nem vitathatja senki a meteor- ütközések tényét, legfeljebb hogy némelyek valamely bolygókból származhattak, de nem becsapódás folyamodványaként.
Hogy kezdjek szakirodalomra is hivatkozni, pl. fanerozóikumi őslénytani adatok alapján -100-és -500 M év között a föld forgásában számottevő, hirtelen lassúlás, majd stabilizálódás következett be (~21-23,5 h). Talán akkor valami megváltoztathatta az árapályok (holdon is) szerkezetét?