SaGa,
nagyon jókat szórakozom a történeteiden! A hüppögés pedig egészen meghatott. Szerencsére a mi kutyánk száját sosem akarták bekötni, ha elkezdenek küzdeni vele, annál rosszabb szerintem. Mi egyszerűen szépen megfogjuk a fejét, és akkor a doki beadja az injekciót. Nehezebb, ha oldalra kell fektetni valamiért , akkor mi ketten "ráhasalunk" és nyugtatgatjuk. Egyébként a dokival egész jó barátságban vannak. Sajnos át kellett esnie egy diszpláziaműtéten, az már rázósabb volt. Amikor a műtét után érte mentünk, már lábra állt, de két ápoló + a doki sem tudta kihozni őt az őrzőből, nem hagyta, hogy megközelítsék. Mi csak nagy ugatást hallottunk, aztán egyszercsak megjelent Bertalan feldúlt ábrázattal, valahogy kiterelgették. Aztán, ahogy meglátott minket, odaszaladt és valamelyest megnyugodott.