A tulajdonost egy - a házban lakó - ismerőstől kértük, hogy keresztanyáméknak legyen házőrzője. Kb. két hónapig nevelgettük, amikor keri közölte, hogy vissza az egész, neki mégse ilyen kutya kell (ehhez képest most az egyik kölyke őrzi a házukat :DDDDDDD), és mivel már nagyon sajnáltuk volna visszaadni, nálunk maradt.
Egyébként ő volt a legkisebb az alomban, és elég sok gond volt vele, de annyira aranyos volt és annyira megszoktuk, hogy maradt.

Nem tudom ki kérdezte az előbb, de mi évente egyszer-kétszer szoktunk neki adni mamaligát (tojássárgájában elkevert kristálycukor), és nincs tőle semmi baja.