1. A "kőolaj"-felhasználásról írva meg kell különböztetnünk a szénhidrogének energetikai és vegyipari hasznosítását. Előbbi vígan kiváltható az olcsóbb energiát lényegesen "tisztábban" (égéstermékek légkörbe bocsátása nélkül) termelő atomerőművekkel, utóbbi rövid távon nem váltható ki (benzint stb. valóban viszonylag könnyen elő lehet állítani kőszénből, de ugyanez a műanyagokkal stb. már nem ilyen 1*ű és iszonyatosan terheli a környezetet).

2. A kőolajtartalékok kimerülését valóban több* jósolták már, és több* is fogják még jósolni. A kőolajár "lépcsős" alakulásánaképpen az a lényege, hogy a bányászat egy roppant beruházásigényes iparág: itt a leghosszabb a beruházások megtérülési ideje. Valahány* fogytán a kőolaj, a termelés szükséges szintjének biztosításához új teleptípusokat kell művelésbe vonni, ill. a meglévő, az eddigi módszerekkel "kimerült" (értsd: gazdaságtalanná vált) kutak újféle (drágább) üzemeltetésére kell átállni. Ebben az időszakban az olaj árának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy érdemes legyen beruházni. Miután az új beruházások termőre fordultak, a többlet okán az ár csökkenni kezd.

3. Geotermikus energiából Magyarországon sok van, csak éppen...

3.1. Az ilyen célra hasznosítható hévizeink hőfoka viszonylag alacsony (100–120 fok), tehát energiatermelésre kevéssé, rossz hatásfokkal használhatóak — kommunkális hőszolgáltatásra meg melegházak stb. fűtéséra attól még vígan megfelelnének.

3.2. Durva egyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy a vízben oldott anyag mennyisége a víz hőfokával arányos: magyarán szólva, ha a hévizet a felszínre hozzuk, azt:
— végig túlnyomással kell keringetni, hogy a vízkő el ne tömje a csöveket;
— oda vissza is kell sajtolni. Ha hagyjuk elfolyni, majdhogynem több kárt csinál, mint amennyi haszon van belőle.

3.3. Ha lenyomunk vmiféle csöveket, és a saját folyadékunkat keringetjük benne, nagyon-nagyon valószínű, hogy az a cső nagyon-nagyon gyorsan korrodálódik.

3.4. Mindkét esetre érvényes, hogy a kőzettest lehűl és a hatásfok romlik: a kövek rossz hővezetők.

4. A szélerőművek annyira jelentéktelen részt hasznosítanak a szél energiájából, hogy ezzel gyakorlatilag nem hatnak az időjárásra (pláne a klímára). A szélerőművek legfőbb akadályai a zöldek (de hát erről máshol már írtam). Hasznosítható szélenergia azonban egész 1*űen nincs elég (se globálisan, se M.o.-on).

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az energiaválságnak (ha az kialakul) kizárólag tudati oka lesz: az atomerőművek (és a szélerőművek) elutasítása.