"vagy pont ezt tanulják" Vizsgázok. Le.
Nem furcsa, hogy a holdnak pont az az oldala tagoltabb, amelyet a kritikus, kezdeti időszakban éppen a földnek kellett volna hatékonyan védelmeznie, a másik, a védtelen oldal pedig szinte sima?
Vajon a föld felszíne alatt nem képződhetett olyan feszültség, amely képes volt a 3,4 g/cm3 sűrűségű anyag I. kozmikus kezdősebeségre való gyorsítására? Becslésem szerint ehhez 1500-2000 kbar elegendő lett volna.
A föld középpontjának hidrosztatikus nyomása jelenleg 3600 kbar-ra becsülhető. A mag folyamatos melegedése miatti, a köpennyel gátolt térfogatnövekedés a felsőbb rétegekben is okozhatott ennél nagyobb feszültséget.
Kb. 1-2% többlet térfogat viszonylag gyors (kozmikus sebességű) lefuvatása létrehozhatta a feltételeket a földi élet nyugodtabb fejlődéséhez.
Szinpompás lehetett- a leggyengébb zónában a kéreg előbb megemelkedett, majd kinyilt, és az 1000 km nagyságrendű hasadék(ok) mentén megkezdődött a tüzijáték, amely néhány napig tarthatott csupán. Mint egy nagy vulkánkitörés. A hasadék minden km2 területén közel 10 km3/s anyagot lövelt ki.
A rakétahatás persze a földet is elmozdította a kinduló tömegponttól, tengelyét, forgását befolyásolhatta. A hold anyaga pedig, mely jórészt a köpenyből származott, s így nem volt forró, 2-2,5 földsugárnyira elkezdett keringeni, távolodását az ütközési teória is megmagyarázza. A föld még egy ideig "táplálta" a holdat, létrehozva további krátereket, majd megnyugodott, mondjuk viszonylag.
(jobb eset, ha csak a SCI-FI kategóriába irányítanak)
De azért kösz, hogy elmondhattam a szenzációs hülyeséget, s így talán megnyugodszom.