"itt jön képbe a Hold, ami segít fenntartani és erősíti is ezt a dinamó elvet, mivel a föld vas nikkel magját a Hold-Föld közös tömegközéppontjának állandó vándorlása következtében szűntelenül mozgásban tartja"
Talán így: A tömegpont-tengely R=4780 km -re adódik, az alsó köpeny külső zónájában. A tömegpont tengely asszimetrikus elrendezése a föld hidrosztatikai egyensúlyát, ha igen kis mértékben is, de megbolygatja. A szilárd kérget (mint egy karikát) a centrifugális gyorsulás kifelé, a képlékeny magot a gravitáció befelé, vagyis a kettőt egymás felé szorítja. A mindenkori ütközési pontjuk ~15-16 m/s kerületi sebességgel jár együtt a holddal, a belső mag mozgási sebessége lényegesen kisebb lehet. Az ütközési zóna előtt nyomó, mögötte szívóhatás képződik, mint valamely fogaskerék szivattyúban. Össznyomása becsülhetően (2,0-4,0 kbar). Ennyit (1-2%-ot) kellene ugyanis az asszimetrikus gyorsulás rádolgozzon a mélységi hidrostatikai nyomásra (1500-2500kbar) ahhoz, hogy a kiömlő magma képes legyen a földfelszíni, ~ 10 km- magas hegy-völgyek, a földkéreg alakítására, stb. A földfelszíni képződmények magassága, gondolom, ha nem meteorit becsapódás hozza létre (mint a holdon), részben ettől függ. Ahogyan arról már szó volt, ilyesmi lehet a mechanizmusa a föld mágneses tere kialakulásának, amihez tulajdonképpen most hozzászóltam. (Nem baj, ha több szálon fut a téma? Engem is nagyon érdekel az ütközés kérdése, de ahhoz nem tudok hozzászólni).