Pontosítom a kérdésemet
Ha valamely "fiktív tömegpont" (amely egy nap körüli fiktív pályát követ), képviseli a kettős rendszer tömegét, akkor a föld és a hold nem egymás, hanem körülötte keringenek. Nincsen ebben semmi új, távoli kettős rendszerek figyelhetők meg így. Ez azonban azt is jelentheti, hogy nem maga a hold, hanem a fiktív közös tömegpont hozza létre azt a vonzást, amely a földfelsziní, és magbani árapály jelenségeket okozza.
Ugyanazon ok miatt fellép egy másik, el nem hanyagolható tényező is (amely külön nem lenne), - a mindkét égitest szempontjából erősen torzult, asszimetrikus centrifugális erőtér.
Az árapály vonzási iránya a köztes oldalon a tömegpont (persze a hold felé is, de annál sokkal közelebbre) mutat. A centrifugális erő viszont ellentétes irányba, kifelé indukálna áramlást. Azonos mértékük helyén örvénylő áramlás képződhetne .Valami tudható például a légkörben lejátszódó árapály jelenségekről?
Igaz, vagy nem igaz, de ez a kép "árnyaltabb". Helyettesítheti e mindezt a topic tárgya szempontjából kizárólag a föld és a hold közötti tömegvonzás elemzése?