Kedves TLac!
Nem hinném, hogy értelme lenne részletekbe belemenni. Leginkább mert az érveimet feltehetőleg meg sem értenéd. Ne érts félre, nem az értelmi képességeide vonom kétségbe, egyszerűen annyira mások a fogalmaink, értékrendünk, hogy a vita hosszas egymásmelletti elbeszélésbe fulladna.
Kezdve onnan, hogy egy ilyen "tegyük probára az embert, hogy szeret-e" megnyilvánulás innen nézvést betegesnek és értelmetlennek látszik, mig te bizonnyal helyénvalónak tartod.
A két kérdésed is szvsz teljesen irreális.
1. VAN E JOGA ISTENNEK URALKODNI A VILÁGEGYETEMBEN, ÉS MINDENKI SZÁMÁRA KORLÁTLANUL MEGSZABNI, MI A JÓ, ÉS MI A ROSSZ?
Ha feltételezzük, hogy isten teremtette a világot és benne az embert - vagy ha nem is, de az aránytalan erőviszonyok okán képes uralkodni élet és halál felett - nos akkor bármihez "joga" lehet.
Nekem viszont jogom van a döntéseit helyteleniteni, kifogásolni és emiatt nem szeretni, sőt akár utálni is. Függetlenül attól, hogy fentebb emlitett aránytalan erőviszonyok miatt akár az életemet is elveheti.
2. VAJON AZ EMBEREK CSAK AZÉRT SZOLGÁLJÁK ISTENT, MERT Ő MINDENT MEGAD NEKIK, VAGY ÖNZETLENÜL, SZERETETBŐL, MERT ÉRTÉKELIK AMIT KAPTAK TŐLE?
Ebből most mit is akarsz kihozni? Hogy azért szolgálják istent mert ad, vagy azért mert ad? Mert ezt irtad.
Magam részéről senkit nem szeretek azért mert bármit is ad, viszont akit tényleg szeretek azért mert az aki, attől semmiféle adást nem várok el.