Tisztelt topik!

Lehet, hogy lejárt a lemez, de csak most értem ide. Az eszik ~ esz esetén a helyzet fordítottja nnak, ami Tecs megsejtése volt: "Talán az a megfejtés, hogy éppen a közepén vagyunk az eszik ige iktelenedési folyamatának"

Éppen a közepén vagyunk az eszik ige ikesedési folyamatának, amelyet megakasztott az ikes paradigma általános visszaszorulása.

Ha belegondolunk abba, hogy mi az ikes ragozás, akkor az eszik elég furcsa képzőmény. Történetileg ui. az ikezés visszaható-szenvedő igealaknak indult, vö. a fát törik -> a fa törik (ezért van, hogy az ikes ragozás toldakékai annyira "hasonlítanak" a tárgyas paradigmáéira). Ehhez képest egy ilyen visszaható-szenvedő képzési elem megjelenése egy tárgyas igén, mint az eszik, meglehetősen illogikátlan. Sőt, az ikes ragozás kiveszésének kezdete éppen ehhez a pillanathoz köthető: innentől az ikezés "értelmét" vesztette, funkciótlan elemmé vált, és eredeti értelmével együtt maga az ikes ragozás is el kezdett halványulni.

Ennek megfelelően az eszik ~ eszem kettősség eredetileg is fennállt az alanyi - tágyas ragozás elveinek megfelően [pl. E/3-ban még mindig: megesz(ik) mindent, amit elétesznek ~ megeszi az elétett ételeket].

Egy átmeneti időben -- a visszaható-szenvedő jelentésárnyalat elvesztése után, de a mai úzus kialakulása előtt -- az -ik végződésre egy új "karrier" lehetősége várt, hogy E/3.-ban jelölje a tárgyatlan használatot. Ebből a korból erednek az olyak iktelen igéink, amelyek E/3. alakja -ik-re végződik.

Ilyen az eredeti kérdező által felvetett szarik is. Ez nem ikes ige, sosem volt olyan használata, hogy "Most egy jót *szarom" v. "Szar(ja)d egyet!" Ezek az alakok mindig csak határozott tárggyal, vagyis tárgyas igeként fordulnak elő.

A szarik mellett vannak pregnánsabban ilyen igék, mint pl. a válik. Csak az iketelen "nevetségessé válok" forma létezik, az ikes "nevetségessé *válom" nem. Vagy illik: "hozzád illek", nem "hozzád *illem"; vagy (meg)telik: "megtelek boldogsággal", nem "*megtelem boldogsággal"; stb.

Ezek nagy részéről már senki nem tudja eldönteni, hogy nem E/3-ban ikesként vagy iktelenként helyes-e ragozni őket. A szóvégszótár elektronikus változata 716 olyan -ik-es E/3. alakban szótárazott igét tartalmaz, amelynek a minősítése "főleg iktelen ragozású", ill. 170 olyat, amelynél "mind ikes, mind iktelen ragozás lehetséges" [N.B. Mivel az illik és a szarik ez utóbbi csoportban van, valószínűnek tartom, hogy a két csoport minősítését ez a forrás összecserélte!]