először is két kiegészítés:
az andoknál kimaradt egy mondat: "...down to about 40°S. It is between these latitudes of the Pacific cordillera of the Andes closely paralell the coast. There is even..."

a zárójelbe azt akartam írni, hogy engem is meglepett a csndes óceáni partvidék jelenléte, de megnézve a színes térképet, valóban látható ott egy az "andokkal" párhuzamos, akár "partvonalként" is értelmezhető vonal. ez persze lehet egyszerűen csak a hegység lába is, viszont akkor annak a másik oldalon kellene lennie. ha ugyanis elfogadjuk azt, hogy "minden folyó eredetéhez szoktak hegyeket rajzolni", akkor a hegyek lábát -logikusan- a folyók forrásához kellene rajzolni.

akkor most jön a folytatás:
azt gondolom -tekintve, hogy a parasztvakítás kérdése is előkerült- áttekintem, hogy miről beszéltünk eddig.

1) AFRIKA
-itt jeleztem egy jól azonosítható folyót (közvetlenül a fehér fok alatt), valamint azt, hogy tavak és csatornák vannak a szaharában.
-a kérdésem az volt, hogy miként lehetséges az, hogy egy jól ismert terület esetében ekkorát tévedjen piri reis, hiszen a partvonal nagyon jól ismert volt, és egy "sivatagi folyó" stragégiailag fontos vízlelőhelyet jelentett volna.
-nem emlékszem, hogy bárki is kielégítően magyarázta volna ennek az okát. az egy lehetséges magyarázat, hogy véletlenül rossz helyre rajzolt valamit -az egyébként pontos térképen- de semmiképpen sem tekinthető annak a FELTÉTELEZÉSNEK a CÁFOLATAKÉNT, hogy Piri reis, vagy forrás térképeinek valamelyik alkotója, vagy szerkesztője olyan térkép alapján dolgozott, amely abban az időben készült, amikor észak afrika nedvesebb éghajlató volt.
-jól foglaltam össze?

2) ANTARKTISZ
- itt abból indultunk ki, hogy 3 lehetséges magyarázat van: sokásból rajzolt valamit, hogy ne boruljon fel a föld, az antarktiszt ábrázolja -meglehetősen furcsán összekapcsolva dél amerikával, vagy valami mást ábrázol.
- az első lehetőséget kirannal közösen elvetettük, bár folyamatosan ott lebeg a közelben.
- a másodikra adtam egy megoldást, igaz nem grafikusan, de ez most megoldódott, úgyhogy megpróbálom képként megadni, hapgood megoldásával együtt, ha nem sikerül, akkor bármely önkéntesnek elküldöm mailban, hogy tegye fel.
- a harmadikra van egy megfejtés, a tűzföld, de a pontosítása még folyamatban van.
-itt felmerült amerigo vespucci neve is, mint LEHETŐSÉG. bár vespucci munkásságát és jellemét vitatják a történészek, VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, hogy meglátogatta patagónia partvidékét. saját bevallása szerint a déli szélesség 52. fokáig (ez majdnem a magellán szoros), de útjának ez a része homályos, csillagászati megfigyeléseit is vitatják. a korabeli állapotokra jellemző, hogy bár a la plata torkolatát valóban megtalálta, 1516-ban egy másik felfedező még a folyón is felhajózott, mégis magellán azt hitte 1519-ben, hogy talán a la plata öble lesz az átjáró nyugat felé. Úgy gondolom tehát, hogy vespucci-t nem tekinthetjük patagóni és a tűzföld FELTÉRKÉPEZŐJÉNEK.
-tehát mondhatjuk, hogy ez a kérdés, még nyitott!?

3)ANDOK

-itt azt mondtam, hogy a térképen létható nagy hegyvonulat az andokkal azonosítható. tegnap réadásul rájöttem, hogy még a csendes óceáni partszakasz is jelölt. a hegyvidék a partszakasz és a folyók helyzete HASONLÓ a valós helyzethez.
-alternatívaként felmerült az, hogy minden folyó forrásvidékéhez szoktak hegyeket rajzolni. ezzel az állítással kapcsolatban az első kételyt a hozzászólásom elején leírtam. egyébként a szkásbó rajzolás feltételezése nem CÁFOLHATÓ, max kétséges.
-másik lehetőség a gayanai-hegyvidék volt. elég nyakatekert, és elég sok bizonytalansággal terhelt,bár a magatok számára meggyőző.
-azonban egyik alternatíva sem CÁFOLJA annak a lehetőségét, hogy a térkép VALÓS földrajzi elhelyezkedést tükröz.
-azt hiszem röviden itt ennyi történt.

Most már csak azt szeretném megkérdezni:
- hol vannak hapgood tévedései?
-hol olvashatom rá a CÁFOLATOT?

üdv, von mackensen