Az iszlam szent konyve a Kegyes Koran. Viszont a muszlimok hisznek abban, hogy azt megelzoen is erkeztek a profetakhoz szent iratok: ilyen Abraham es Mozes lapjai, a Tora, a Zsoltar es az Evangelium (ez utobbiak igy egyes szamban). A muszlimok abban is hisznek, hogy Isten garantalta, hogy a Korant (amiben Jezus, Maria fia mintegy ket tucatszor szerepel) epsegben megorzi. Viszont az elozoeket az emberekre bizta. Ebbol kovetkezik, hogy a muszlim elfogad a Bibliabol mindent, ami egyezik a Korannal. Ami ellentetes, azt elveti. Ami van a Bibliaban, de a Koran es a profetai hagyomanyok nem targyaljak, arrol nem formal velemenyt, mert az lehet igaz, de emberi betoldas is (pl.: a Koran ketszer emliti Jobot, a Bibliaban egy egesz konyv van rola, de nem tudhatjuk, hogy ami benne van helyes-e).