Az egó (szigorúan az én véleményem szerint):
Egy olyan programcsomag, ami kialakul az élményeinkből, az ebből alkotott következtetésekből, a megtanított viselkedésmintákból, abból, hogy ki volt apuci, anyuci, a szomszéd bácsi meg az óvóvnéni, szerettek-e vagy sem, és milyen marhaságokkal tömték a fejedet. Egy olyan operációs rendszer, ami az évek során rátelepedett a hardveredre (elnézést kérek a számítástechnikához értőktől), és valamilyen specifikus módon azt üzemelteti. Az egó nagyon hasznos dolog, mert tartalmaz egy csomó egyezményes jelet ebből a világból, ebből a kultúrkörből, amiben élünk (ne köpdösd le a szomszédbácsit, a könyv az az izé, amiben betűnek nevezett kis jelek vannak, és abból lehet információkat nyerni, te nagyon okos vagy kisfiam, stb. stb.). Egy a probléma vele: teleírt könyv. Egy idő után (állítólag kb. 7 éves kor körül alakul ki a többé-kevésbbé végleges formája) már van kész válasza mindenre. Innentől kezdve (sőt, legtöbbször már ezelőtt is) minden elébe kerülő eseményt, történést, embert, állatot felismer, és cimkéz. Az eddigi tapasztalatai alapján. Hát kb. ennyi. Ha valami nem gömbölyű, szívesen írogatok még róla.