DoktorÚrVazze Creative Commons License 2003.12.26 0 0 588
Muter, Gyümi!

Valóban nem hallottam ki az iróniát. Sajnos a helyzet az, hogy a bizalomvesztést a saját bőrömön érzem, és kegyetlen keményen meg kell dolgoznom azért, hogy a betegeim szülei elhigyjék, én akkor is ugyanúgy látom el a gyereküket, ha azt sem mondják, bikmakk.

Ilyen környezetben nehéz nem félreérteni egy ilyen megjegyzést. Igy hát bocsánat, félreértésemért.

Egyébként pedig igenis meg kell szüntetni a paraszolvenciát. Emeljék fel a fizetésünket olyan szintre, hogy ne legyen miért elfogadni (Lásd birók). Utána viszont bárkiröl derüljön is ki, hogy elfogadott pénzt, attól vegyék el a praxisjogot. Higyjék el, csak néhány évig tartana az átmenet, utána egyenesbe kerülne minden.

Végül a rögeszmém: ne legyen általánositás! Nem minden orvos pénzhajhász gazember, aki nagyivben sz@rik a betegeire, csak a para érdekli és hiszem, hogy (MÉG) mi vagyunk többen, akiket az a fantasztikus érzés tart a pályán, amikor egy beteget tényleg sikerül meggyógyitani és az őszintén mondhatja: "Isten áldja meg Doktor Úr" (Volt egy ilyen cimű könyv)

Gyümi: a kisbetűket is lehet úgy leirni, hogy azt a másik nem érzi sértésnek. Kedves dolog, hogy bocsánatot kérsz, jól esett, köszönöm. Ugyanakkor nem is vettem észre, mert nem ÚGY szóltál hozzá, hogy az bántó lett volna.

Jó veled beszélgetni.

Szia

DÚV

Előzmény: Törölt nick (587)