Bocs.. Nem mentegetőzöm... Érvelek, mert ÉN ÍGY GONDOLOM... És főleg, semmiképp nem szándékozom magamba folytani a szót, félvé attól hogy nevetségessé válok. Nem fogok... Legfeljebb a ti szemeitekben, ami a legkevésbé sem érdekel...

Nem állítottam hogy a tinikorom emlékeit siratom naphosszat. Csak azt hogy szívesen gondolok rá vissza, mert boldog, szabad, és független ember voltam, mert AZ AKARTAM LENNI! Most is boldog vagyok, jóllehet már nem független ,de azért mert felnőttem és MOST EZ AKAROK LENNI!