"Sajnos, továbbra sem tudok egyetérteni azzal, hogy a romló létfenntartási körülmények ösztönzőleg hatnak a szellemi, művészeti fejlődésre."
Ezzel így én sem.
Az elsivatagosodás miatti "összébbszorulás" azonban nem hirtelen történt, ami lehetővé tette az alkalmazkodást. És az alkalmazkodás része volt az intenzívebb földhasználat, ami szükségessé tett bizonyos közigazgatási funkciókat, (földmérés, bíráskodás, védelem) ezek működtetésének forrása csakis a termelők valamilyen hozzájárulása (fizetség, adó, természetbeni munka) Az adó beszedése, a közös munka megszervezése újabb közigazgatási funkció, innen már aztán modern példákkal is lehet illusztrálni, hogy a bürökrácia hogyan teremt magának eszközt a munkához, hatalmat az eszköz megszerzésére, és mekkora többletmunkát vállal hatalma biztosítására... A lényeg máig ugyanaz, csak az adathordozó változott.
Ha megfigyeled, a dolog azzal indult, hogy kissé szorosabban voltak, és ez törvényszerűen vezetett a hierarchikus társadalomhoz, mert akinek hatalma van, naná, hogy a saját életét (Egyiptomban halálát is) "feljavítja" vele. Ennek része a luxusfogyasztásra - többek között művészi kivitelű tárgyakra - vonatkozó igény is, és az azt kielégítők kiváltságos helyzete is.