Mitől magas vagy nem magas egy kultúra?
A brit szigetek éghajlata kellemes bár, de nem tette lehetővé olyan népsűrűség kialakulását, mint Egyiptomban. Egyetlen nagy kő mozgatásához és megmunkálásához nem sokkal kevesebb ész kell, mint egymillióéhoz. A fő különbség a munka mennyisége. Egy piramis összehordása Stonehenge helyén nem a szellemi, hanem a fizikai képességeit haladta volna meg az akkori népességnek. (Azért az erőt ők sem kímélték, a kövek bőven nagyobbak az átlagos piramis-magköveknél, keményebbek is, és nem a szomszédból cipelték őket oda.)
Az, hogy most Stonehenge meglehetősen durva kinézetű kövekből áll, nem a gyenge megmunkálásnak, hanem az időjárásnak köszönhető. A felületek eredeti megmunkálása, díszítései, amik a kultúráról sokat mondhatnának, ha voltak is, eltűntek. Ha volt írásuk, írhattak bőrre, fakéregre, az mind elég tartós, amíg vigyáznak rá, de különben megsemmisül.
Egyetlen dolog tehát, ami biztosan hiányzott a kultúrájukból: nem készültek fel a katasztrófahelyzetekre - nem nagyon érdekelte őket, hogy a nép pusztulása után valami archívumféle megmaradjon. (Mert díszített cserépedényeket tudtak csinálni, tehát a cseréptáblákra való jegyzetelést is fel tudták volna találni, ha kell nekik. Ha a telekörmölt cserepeket behalmozzák valami barlangba, akkor most lenne bőven olvasmányunk.) Ezért viszont nem kéne lenézni őket, a mi könyveink, CD-ink, mágneslemezeink sem tűzállóak. Rendszeres archiválást sem folytatunk nagyon régen, és ezeknek az archívumoknak egy jó része is megsemmisült különféle alkalmakkor. Mátyás Corvináiból 500 év alatt hány maradt meg (pedig azok mindig is értékesek voltak)

Az, hogy pl Mezopotámiában fennmaradtak a cserépre írt feljegyzések, az nem a civilizáltságnak, hanem a bürokratizálódásnak a magasabb fokát jelzi.

Mindezt lehetne folytatni, de fontosabb lenne megnézni azt, hogy az előzménynélküliséget mire alapozod, másképpen fogalmazva, minek kellett volna még megmaradnia. (aminek a megsemmisülése nem teljesen természetes az adott körülmények között)