"Tőled is szeretnék elbúcsúzni. De előtte még tisztáznék pár dolgot.

És most figyelj jól. Új témát kezdek. A Relativitáselméletről fogok beszélni. (Meg még pár más dologról) "

elbucsuzol, de azert belekezdesz. ostoba.

1) a nyugalmi tomegre nem igaz a megmaradas. "valahányszor M grammnyi nyugalmi tömeg m-re csökken" egy reszecskenek nem valtozik a nyugalmi tomege. az annyi, amennyi. nm csokken, es nem no. (az aktualis) tomege az valtozhat.

2) a tomeg ekvivalens az energiaval. tomegbol nem lesz energia, es energiabol sem tomeg. a ketto minden folyamataban megmarado mennyiseg,e s ugyanazon mennyiseg, csupan van koztuk egy c^2 szorzo.

2a) az also indexet "_" jellel a felsot, es a hatvanyozast "^" jellel jeloljuk sima szovegben. bevett szokas. csak te mondjuk interneten nem sokat tudomanykodsz, latszik.

3) fogalmam nincs, mit akarsz a termodinamika masodik fotetelevel. mindig is az votl a gondom, hogy fogalmam nincs, hogy minek hoztad ide. (a tobbirol sincs fogalmam, minek hoztad ide)

4) "A foton nyugalmi tömege 0."
igy van.

" Ezért, az Einsteini képletből következik, hogy ehhez a nyugalmi tömeghez tartozó energiája is zérus."
igy van.

" Hogy lesz akkor mégis energiája?"
kezenfekvo. olyan energiaja lesz, ami nem a nyugalmi tomeghez kapcsolodik.

van egy egyszeru einstein keplet a spec relben: m=m0/sqrt(1-v^2/c^2).

a foton eseteben v=c, m0=0. es hataerertekkent kell kezelni a kepletet. egy 0/0 tipusu hatarertek lesz, amely miatt m sokfele lehet. ezt a frekvenciaja hatarozza meg.

a kepletbol az is kovetkezik, hogy minden fenysebesseggel kkozlekedo reszecske nyugalmi tomege 0. ez kozismert torveny.

" Ugye a Relativitás elmélet kimondja (ezen alapszik), hogy a fizikai törvények matematikai leírása azonos alakú minden inercia rendszerben. Most akkor egyik inercia rendszerből nézve lesz energiája, a másikból meg nem?"

igy van.

kisbutus. egy masik torveny azt mondja ki, hogy a fenysebesseg viszont minden inerciarendszerben allando.

ne okoskodj egy feligmeddig sem megtanult rel elm kurzus alapjan!

adok neked egy extra peldat a nyugalmi tomeggel kapcsolatban.

egy elektron es egy pozitron annihilalodik fotonna.

az elektron nyugalmi tomege m_e0 a pozitrone is annyi (nem, nem m_e0!)

a nyugalmi tomeg tehat elotte 2*m_e, utana 0. nyilvan nem marad meg.

az elelktron tenyleges tomege m_e egy kicsit tobb, mint m_e0

me=me0\sqrt(1-v^2/c^2), ahol v a sebessege.

a foton tenyleges tomege m_f=E_f/c^2.

a tomegmegmaradas torvenye szerint:

2m_e=m_f, es ez igy is van

az energiamegmaradas torvenye szerint:

2m_ec^2=E_f, es ez igy is van.

az energia is megmarad,a tomeg is megmarad, a ket egyenlet csak egy c^2 tagban kulonbozik.

az elektoronok osszenergiaja, ami mozgasibol es nyugalmi tomeghez tartozo energiabol all, atalakul a fotonok mozgasi energiajava. az elektronok tomege atalakul a fotonok otmegeve.

tomeg tomegge, energia energiava alakul at. csak egyik fajta energia masik fajta energiava, es egyik tipusu reszecske masik tipusu reszecskeve alakul at.

mi speciel a fotonok energiajat erzekeljuk leginkabb sugarzo hokent. de az elektronok mozgasi energiajat is erzekeljuk homersekletkent. amit neme rzekelunk, az az elektronok nyugalmi tomegehez tartozo energia.

az atombombaban sem alakul at tomeg energiava a szo szakszeru ertelmeben. hanem az atommagok szorosabb kotese miatt alacosnyabb energiaszintre kerulnek,e s ezs szabadul fel sugarzasban. de az osszes tomeg es az osszes energiara felirt egyenlet ervenyes, az osszenergia es ossztomeg megmarad. egyiks em alakul at masikka, hanem egyik tipusbol alakul at masik tipusba.

tanuld ujra a relativitaselmeletet, ha ennyit nem tudsz!