Katkamamma!
Angiszeged férje vagyok és most olvastam a hozzászólásod. A gyomrom fordult fel tőled!

Ha véleményt akarsz formálni egy dologról és azt le is akarod írni, ráadásul olyan embereknek akik átélték a kis súlyú koraszülött gyermekük elvesztését, akkor vedd a fáradtságot és olvass utána, kérdezz meg embereket akik hasonló sorsot kaptak az élettől és próbáld meg abból levonni a tanulságot és a tények tükrében véleményt formálni belőlük. VAGY TARTSD MAGADBAN!!! Nekünk iker kislányaink voltak 750 és 800 grammal születtek, nem részletezem miért, ha nagyon érdekell elolvashatod a honlapunkon. Az egyik kislányunkkat 16 napi élet halál harc után veszítettük el a másik kislányunkat sikerült megmentenie az orvosoknak és nővéreknek, most itt szunyókál a hátammögött a kiságyban. Mi többször megtapasztaltuk az anyatej csodálatos hatását a PIC-en és azokkal a tapasztalatainkkal, az azóta elolvasott számtalan szakirodalommal, orvosok és nővérek tapasztalataival a hátunk mögött alkotunk véleményt a témáról.

Másrészt: Ha egy szülő csak azzal járulhat hozzá a gyermeke életben maradásához, hogy odaül és borzasztó lelki fájdalmak közepette is rákényszeríti magát, hogy fejjen, mert az életben maradt kislányának az életét mentheti meg azokkal az immunerősítő anyagokkal melyet az anyatejjel lehet csak bevinni piciny és törékeny szervezetébe, akkor megteszi és bármi mást is megtenne ezért... és amikor a gyötrelmes hónapok után kikerül az inkubátorból a csöpp kis lányunk és hazahozhatjuk és a folyamatos fejés, cumiztatás után szépen erősödik az immunrendszere és nem lesz beteg, egy olyan gyermek, akit egy kis szellő is földhöz csapna, akkor azt hiszem (és ez nemcsak a mi véleményünk) elkönyvelhetjük ezt az anyatej sikerének.

Arról már nem is beszélve, hogy fogalmad sincs mitől lesz "...súlyosan fogyatékos gyerek..." egy kis súlyú koraszülöttből! Elárulom, ehhez minimum súlyos agyvérzés, veleszületett rendellenesség, súlyos oxigénhiány, hogy mást ne említsek. Mindezekre megvannak természetesen az orvosi módszerek, ezeket lehet kezelni, ma már egyre több megoldás van nálunk is, de attól, hogy valaki koraszülött még nem feltétlenül lesz "...súlyosan fogyatékos gyerek..."

Pontosan a gyúgypedagógusok feladata, hogy azokat a hibákat korrigálják, melyek a hosszantartó kezelésnek és egyebeknek köszönhetőek. Ezt általában meg is teszik és kiváló eredményekkel dolgoznak, sokszor tünetmentességig fejleszthetik a dolgot. Ha létezik a te ismerősöd, légy kedve add már meg a telefonszámát vagy más elérhetőségét (e-mail), mert talán érdemes lene ediskurálnunk néhány dologról!

Felháborít, hogy a tudatlanságodnak még hangot is adsz és ezzel esetleg másokat is elbizonytalanítasz!

Hogyan veszed te a bátorságot ahhoz, hogy ítélkezz egy kisgyermek sorsáról??? Mert amikor ilyeneket firkálsz: "No de nem neki kell majd felnevelni a súlyosan fogyatékos gyereket!"

Te eldobnád magadtól, vagy megpróbálnád minden eszközzel megmenteni és jobbá tenni a kis életét?

És még valami! Ettől a mondatodtól hánynom kell: "Nem akartalak elkeseríteni, csak jó ha tudod mire számíthatsz!" Szerinted mi vagyunk azok az emberek, akik nem tudjuk mire számíthatunk vagy te vagy a mérhetetlenül ostoba???

ON:

Mindenkitől elnézést kérek ezért a hosszúra nyúlt és eléggé negatív hangvételű levéltől!!! Nagyon sajnálom, hogy ilyen hozzászólásnak is születnie kell, és nagyon remélem, hogy nem rondítottam el nagyon vele a topicot, de úgy gondolom talán volt értelme! Talán fontos lehet olyan emberek véleménye, akik a topic témájában jártasak és úgy tudnak véleményt mondani, hogy van a szavaik mögött tartalom és tapasztalat!

Aggodó Apuka