Az ember által kibopcsátott üvegházgázok csak egy faktor az éghajlatot meghatározó tényezők összességében, viszont ez a leggyorsabb. hatása pár tiz-száz éves időtávon belül érvényesül.
Másik jelentős, ám már pár ezer éves reakcióidejű hatás a Föld keringési anomáliából fakadó varáció a szárazföldek nap általi besugárzásában. ezek az ugynevezett Milankovich ciklusok. ez okozza a jégkorszakokat. a jégkorszakokban a CO2 koncentráció szolgaian követi a hőmérséklet változást, de valószinüleg nem sok hatása van magára az éghajlatra, inkább okozat, mint ok, de ez még vitatott.
Harmadik lényeges faktor a kontinensek poziciója, amely millió éves időtávban határozza meg az éghajlatot.
A negyedik lényeges faktor a napállandó, amely milliárd éves távlatban változik jelentően, a Föld keletkezése után időkben a napállandó kb a mai érték 70%-a lehetett. Azóta folyamtosan emelkedik.

A jégkorszak nem a CO2 szint csökkenése miatt fog bekövetkezni, hanem csillagászati okoból, ezek az erők olyan óriásiak, hogy könnyedén félresöpörhetik az ember által kiböfögött üvegházgázokat.
A jégkorszakok esetén bekövetkező hőmérséklet változás mértéke 8-10 C fok, a CO2 megduplázódása esetén 4 Cfokos emelkedést jósolnak. a következő megduplázódás esetén még 4 C fok.
azaz a hatás logaritmusosan arányos a CO2 koncentrációval.
az utóbbi 150 évben a CO2 koncentzráció 30%-kal emelkedett.

Azt nem tudom, a CO2 milyen gyorsan fog eltünni, de a jégminták alapján az utóbbi pár százezer évben igen rugalmasan tudott változni a CO2 koncentráció, tehát miért ne lenne igy most is.
A légkör CO2 koncentráció csökkentésében sok erő van müködésben. Az óceán pufferkapacitása ma még ismeretlen. Ha a légkör CO2 koncentrációja emelkedik, akkor az óceánoké is emelkedik fog. gyakorlatilag az emberi CO2 kibocsátás 40%-a már most azonnal felszivódik az óceánok által.
A növényvilág a felmelegedésre és a CO2 emelkedésre expanzióval válaszol, amire már most bizonyitékot szolgáltatnak a müholdas feltételek.
ezek mind elég gyors folyamatok.