Sziasztok!

1996 nyarát írunk amikor egy különös,természetfölötti élményben volt részem ami megváltoztatta az életemet.Egy ismerősöm hívott el a Hit Gyülekezete Istentiszteletére amelyre kiváncsian elmentem.Éppen a BS-ben volt egy kilencnapos összejövetel melyre vidékről és külföldről is sokan jöttek.Körülbelül 20 000 ember lehetett jelen,fiatalok,idősek,mindenféle ember.Elkezdődött az Istentisztelet.Vidám,örömteli dalokat játszottak,nem voltam hozzászokva hogy egy Istentisztelet ilyen is lehet.Később rájöttem,hogy az a jó ha egy Istentisztelet atmoszféráját nem a szomorkodás és a gyász,hanem az élet jelenléte tölti be.Láttam embereket akiket-a hívők szerint-Isten megérintett,földre estek stb.Ilyet nem láttam azelőtt soha.A lelkes dicséret után megkezdődött az igehirdetés.Majd a lelkész a pódium elé hívta azokat akik szeretnék befogadni Jézust a szívükbe.Egy későbbi alkalmon én is előre mentem megtérni,gondoltam ezzel semmit nem veszíthetek.Majd kezdtem észrevenni a változásokat az életemben:nem érdekeltek többé a discók, a hétvégenkénti lerészegedések,dobzódások.Azelőtt rendkívül csúnyán beszéltem,ez is kezdett megváltozni.Ami az egészben a meglepő volt,hogy ezek a változások(és még sok más)nem egy külső kényszer hatására történtek meg az életemben,hanem éreztem hogy valami belűl megváltozott.
Elkezdtem rendszeresen járni az alkalmakra.Még mindig érdekelt,hogy mitől esnek el az emberek,mitől nevetnek,milyen érzés lehet amikor Isten megérinti az embert.Egyáltalán lehetséges ilyen?Megmutatták a Bibliából,hogy amikor Pünkösd napján eljött a Szentlélek,hasonló extatikus megnyilvánulások történtek.Sőt az egész Biblia tele van ilyenekkel.Egyre jobban vágytam rá,hogy én is megtapasztaljam milyen amikor valakit betölt a Szentlélek.Egyik este a szobámban egy nagyon egyszerű imában megkértem Istent,hogy nekem is adja meg,hogy megtapasztaljam a jelenlétét.
Néhány nap múlva jött a válasz.Egyik Istentiszteleten történt,hogy miközben hallgattam a prédikációt,hirtelen körülvett valami nálamnál erősebb és hatalmasabb személy jelenléte,amitől először nagyon megijedtem,mert soha azelőtt nem éreztem ilyet.Tudtam,hogy ez a válasz az imámra.Egyre inkább tudatába kerültem,hogy Isten jelenlétében vagyok.Hatalmas erőt éreztem,ugyanakkor hatalmas szeretetet is.Nem csak azt mutatta meg Isten,hogy mennyire hatalmas,hanem hogy mennyire szeret.Ezután azt éreztem,hogy mintha leöntöttek volna olajjal,teljesen elborított a jelenlétével.Ebben a pillanatban bocsánatot kértem tőle minden olyan bűnért amiből még nem sikerült megszabadulnom,majd hatalmas békességet tapasztaltam meg,tudtam Isten megbocsájtott.Ez az élmény 7 évvel ezelőtt történt velem,azóta nagyon sok pozitív változás történt az életemben és a családomban.Rájöttem,hogy az igazi kereszténység nem vallás,hanem élet,Isten valóságos,kézzelfogható jelenlétének megtapasztalása.

Kedves CSerfa!Ilyen és ehhez hasonló,valódi bizonyságok sokaságát hallottam már hívőtársaimtól.Tehát nem az általad példaként felhozott "bizonyságok"-ról van szó (pl. imádkoztam, és az Úr megmutatta, hogy a kulcs a kabátom bal zsebében volt, meg imádkoztam, és egyből jött a busz, könyörögtem, és meg is gyógyult egy hét alatt, tán a lázcsillapító sem kellett volna, stb.) ,hanem komoly,emberek életét megváltoztató isteni beavatkozásokról!
Sajnálom,hogy nem érdekel a hitről való beszéd,pedig hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni!A földi,anyagi áldások pedig-ahogy Bell mondta-benne vannak a Bibliában!Írod hogy miért nem éhezik az igazit a hitesek:én csupa Istenre éhező embert szoktam látni az összejöveteleken.
Üdv!