Kedves Bátorfy Ödönke!

Olvasom ugyan írásodat, de nem értem. Megköszönöm neked neked fáradságodat, mert írni ugyan írtál, de sajnálom is a dolgot egy kicsit. Egy kicsit (nem is kicsit) érthetetlen a számonra ugyanis a válaszod, nem tiszta nekem, válaszodnak mi köze az én kérdéseimhez?
Te melyik kérdésemre válaszoltál tulajdonképpen?

Írtál arról, ami engem nem érdekel, pedig csakugyan nem érdekel, sőt! Most már érdekel, mert látom, hogy itt komoly gáz van. Eddig okkal meg nem kérdeztem, mi van a büfé körül, kit és mi nem érdekel. Ezt szvsz valamiféle mentegetőzés céljából írhattad, gondolom. Gondolom, valami csendes lázadást, legalábbis ellenállást kívántál ecsetelni. Szememben ez mit sem ér, sőt, ér, de bizony rosszat, nagyon rosszat! Aki csendesen ellenáll, aki kivár, az sumák, az passzív, érzi, tudja a jót, cselekedhetne is jót, de nem teszi, annak semmi jó nem is jár, az ilyen rest, szinte gonosz, az ilyen kivétel nélkül mind megromlik, és rosszabb ő rosszabb is lesz a dolga), mint aki aktívan vétkezik, de él. Jézus végig ilyesmit tanított, így is bánt az emberekkel, de az egész Bibliában ez a szemlélet nyomonkövethető.

Aztán új kérdések is felmerültek, ha már írtál:
– Hogyan mehet nálatok szó megszentelődésről, ha nem vetitek ki a kovászt, nem is óvakodtok tőle? Pl. Németh Sándorra gondolok. Neki egyáltalán mi köze lehet ilyen élettel, ilyen rettenetes bizonysággal a megszentelődéshez? És vállalkozóitoknak, meg a csalóknak, egyebeknek? (Olvasd ehhez az ATV-s topict is).
Ám ez szvsz megválaszolhatatlan kérdés, erre egy hgys sem tud választ adni (el is csodálkoznék). Mert én addig nem hiszem el egyáltalán, hogy a Hit Gyülekezetében szóba jöhet a megszentelődés, amíg a szentségtelenekkel, meg a rendetlenül élni akarókkal (az isteni rend elleniekkel) közösségben vagytok, társai vagytok azoknak.
Azaz erre nem is lehet választ adnod, legalábbis hitre nézve becsületesen. Hiszen egyértelműen ellenálltok elemi apostoli rendelésnek. Akkor viszont minek írsz erről?

Én hát a fentinél egyszerűbb, megválaszolhatóbb kérdéseket tettem fel.
Mégsem azokra kaptam választ.
A három kérdésem megint:
– Hol van az apostoli istentisztelet, a nyelvek magyarázói, a próféták, a valódi bizonyság, szentség, erő, tisztaság, egyszerűség, csendesség?
– Ha nincs, miért nincs, miért törődnek bele a hiányába
– Hogy lehet, hogy oly sok éven át nem éheznek meg az igazira a hgys emberek, hogy ott az ígéretek helyett csak megvallások vannak-maradtak?
Lásd be, kérlek, te nem ezekre adtál választ, csak úgy tettél, mintha, de hamar feledted, én mire vagyok kíváncsi, inkább tettél valamiféle megvallást a hgyről. Afféle szokványosat (ilyet úton útfélen lehet hallani, de akik ilyesmiket mondanak, évek alatt sem fejlődnek-változnak semmit, csak hanyatlanak). No, nézzük tételesen:
– Az elsőre nem adtál választ.
– A másodikra válasz helyett egész mást írtál.
– A harmadikra sem adtál választ, helyette arról írtál, amit nem is kérdeztem (lásd fent).

Na most, ha nem lehet választ adni a kérdéseimre (mert ahogy elnézem, nehéz lehet a hgyseknek ezekre választ adni), akkor arról kéne írni, hogy ilyen kérdésekre nem lehet választ adni.
Esetleg arról is lehetne írni, a kérdéseimbe bújtatott állítások hamisak, így nem tisztességes kérdést feltenni. Csodálkozom is, miért nem estek nekem hgysek ezzel, bevallom, legalábbis a fórumkodó hgysek nőttek a szememben e tekintetben.
Emellett úgy érzem, igazán (igazságosan) kérdeztem, a kérdéseimben szereplő feltevések igazak, azaz nem lenne tiszta dolog engem cikizni, miért így kérdezek.

Egyébként az ilyen gondolataim miatt nem tudom elképzelni, hitre nézve becsületes ember egyáltalán miképp maradhat a Hit Gyülekezete tagja? Persze ez már túl meredek kérdés...

CSerfa