www.honvedelem.hu:
”Kellemetlen időjárás fogadta a magyar katonák szabadságról visszaérkező második csoportját Irakban. Az ország középső részén második napja zuhog az eső. A magyar szállítózászlóaljnak is otthont adó logisztikai bázis nagy része víz alá került 27-én reggelre az éjszakai felhőszakadás következtében.
A zászlóaljparancsnok szerint a tervezett szállítási feladatokban különösebb fennakadás nem lesz, a katonák elhelyezési körletei a tábor magasabb részein állnak, így az állomány nyugodtan tölthette az éjszakát. Ami nagyobb gondot okoz, az a mindent - így a közlekedési utakat is - elborító sár, ami fokozott figyelmet követel az úton lévő gépjárművek vezetőitől.

Kevésbé volt szerencsés a Többnemzetiségű Hadosztály (MND CS) Parancsnoksága Babilonban. A törzs állományának nagy része az éjszaka jelentős részét ébren töltötte, a lakósátraikba mindenütt bezúduló víz miatt. Annak ellenére, hogy amint lehetett megkezdődött a víz szivattyúzása és a kármentés, a tábor nagy része víz alá került. A katonák által „Babilon-tó”-ra keresztelt ideiglenes képződmény több sátrat teljesen elöntött, alig hagyva időt az értékes berendezések biztonságba helyezésére. Az ár nem kímélte a jelenleg építés alatt álló konténervárost sem, de nagy kár nem érte az ott szolgálókat. Szerencsére senki nem sérült meg, a nedves felszerelések szárítása viszont időigényes feladatnak tűnik, mivel az időjárás sem javul.
Más:
„„Könnyebben menne Irak újjáépítése, ha az Egyesült Államok nagyobb bizalommal viseltetne az irakiakkal szemben” - állította november 26-án, szerdán Jay Garner, az az amerikai nyugalmazott tábornok, aki közvetlenül Szaddám Husszein hatalmának megdöntése után az országot irányította. A tábornok most először nyilatkozott azóta, hogy Paul Bremer átvette tőle Irak irányítását.
„Én a magam részéről jobban kommunikáltam volna az iraki néppel. És nyomatékosabban jeleztem volna, hogy több áramra lesz szükség. Hatalmas generátorokat hozattam volna. És nem lett volna szabad feloszlatnunk az iraki hadsereget sem. És egy kicsit gyorsabban kellett volna felállítani az iraki kormányt is” - sorolta az elkövetett hibákat Gardner tábornok, aki elismerte, hogy neki, és utódjának rengeteg dolgot másként kellett volna tennie.

Hasonló megállapításra jutott, és még ennél is élesebben fogalmazott egy, az iraki helyzettel foglalkozó tanulmány, melyet egy neves katonai elemző készített. Anthony Cordesman tanulmánya is kiemeli, hogy az Egyesült Államok nem tudta eljuttatni üzenetét az iraki néphez. Az amerikai média-erőfeszítéseket kezdetlegesnek és nem megfelelőnek minősítette. Ezért aztán az irakiak inkább más forrásokra támaszkodnak, például az al-Dzsazíra tévére.

Anthony Cordesman emellett rámutat arra is, menyire nagy kárt okozott a külügy és a védelmi minisztérium közti vita. „Bush elnök nemzetbiztonsági szakértői négyévi tevékenység után sem alkotnak egységes csapatot” - mondta a szakértő.

Gardner tábornok azt állította, hogy az amerikaiaknak jobban kellett volna hallgatniuk az irakiakra, amikor létrehozták a kormányzótanácsot. Antony Cordesman élesebben fogalmaz: „Egyértelmű, hogy a jelenlegi kormányzótanács nem alkalmas arra, hogy betöltse az ideiglenes kormány szerepét. A tagjai pedig sokkal inkább a probléma részei, mintsem a megoldásnak”
Más:
Irakban hosszú ideig tartó rendezési folyamatra kell számítani, de a magyar katonák legfeljebb jövő nyárig maradnak az arab országban - jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A tárca vezetője november 26-án, Szolnokon „A honvédelem aktuális kérdései” címmel tartott előadást és konzultációt a Hozam Klubban.
„A Magyar Honvédség ezeregyszáz katonája napjainkban húsz országban teljesít békefenntartó szolgálatot különböző nemzetközi szervezetek felkérésére. Ezek közül a legveszélyesebb helyszín Irak, ahol egyre több támadás éri a NATO-erőket és a veszteségek napról-napra nőnek” - mondta a miniszter a térség vállalkozói, pénzügyi, gazdasági szakemberei, politikusai és katonái előtt.

„Mindent megteszünk a magyar katonák biztonsága érdekében, de a hazai társadalomnak fel kell készülni a mieinket is súlyosan veszélyeztető támadásokra és a veszteségekre. Tudomásul kell venni, hogy a katonai pálya veszélyes, ezért a külföldi missziókba mindenki csak önként mehet” - szögezte le a honvédelmi miniszter. A tárca vezetője szerint Iraknak, mint általában az arab kultúrának, nem példája a nyugati civilizáció. Ezért több év is szükséges lehet ahhoz, hogy az erősen megosztott országban normalizálódjon a helyzet, de a honvédelmi vezetés azt tervezi, hogy legkésőbb a jövő nyáron hazarendeli a magyar kontingenst.

A honvédelmi tárca vezetője a 2006-ban befejeződő haderőreform mellett a legfontosabbnak tartotta a magyar katonák külföldi szerepvállalását. Miután hazánkat most nem fenyegeti katonai támadás veszélye, szükség van arra, hogy a magyar lobogó a világ minél több válságövezetében ott legyen. Ez a befektetés politikailag és gazdaságilag is bőségesen megtérül majd a jövőben - hangsúlyozta.”
Hamburger