Szia LonelyBoy!

Na en is csak vigasztalni tudlak. Nekem 21 eves koromig nem volt mas, csak a tanulas, az eletemnek az a celja, hogy legyek valaki. Ereztem folyamatosan a hianyat valaminek/valakinek, es ez zavart. Voltak depresszios idoszakaim is, de nem igazan erdkelt a dolog. Nem volt 21 eves koromig SEMMILYEN kapcsolatom. Voltak gondolataim, hogy esetleg mas vagyok, de ezt a vonalat most ne folytassuk, mert ez nem az a topic, es most itt lenyegtlen is :-)

A lenyeg: 21 evesen megismerkedtem, azaz osszejottem egy lannyal, akivel akkor mar 1 eve munkatarsak voltunk. Nem bantam meg. Azota is egyutt vagyunk. Nagyon egymasrahangolodtunk. Vele vesztettem el a szuzessegem, vele ismertem meg a fefri-no kapcsolat (erzelmi) rejtelmeit.

En neha azert hianyat erzem a fiatalkori sexkalandoknak. De nem voltak. Talan majd bepotolom oket 1x valahogy, valamivel.

Kitartas, mindekinek megvan a parja, csak van aki nehezen talalja meg.

Udv!
Zoltan