Sziasztok!

Én is belekotyognék...
Elöször is: Szerintem lényeges, amit Fokker70 emlegetett, hogy ez egy hatás! A Coriolis erő azért lett csak "kitalálva", hogy amikor sokmindent elhanyagolva olyan modellben gondolkodunk, hogy állunk a szintén álló lapos földön és bizonyos eseményeket másképp érzékelünk, mint ahogy a felállított modellünkből a vektorok alapján következne, akkor ezt korrigáljuk. Vagyis: mivel a valóságban nem az történik, mint a modellünkben, bevezetünk egy erővektort, ami megmagyarázza és számolhatóvá teszi azt az eltérést, hogy mi nem a modellben vagyunk bizony, hanem egy forgó gömbfelületen...
(A korongvilág regényekben ez biztos másképp van :), remélem olvastátok páran)

Többieknek: szerintem azért ne akarjunk mindent elvi síkon filozofálgatással magyarázni, mert félrecsúszhatunk! Ha megnézitek a való életben a dolgot: a termik forog! Látszik a portölcséren lenn, látszik a nyárfa szöszökön fenn, amikor tekersz... Sőt láttam én már kukoricaleveleket is 1200-on (na jó, az tarlótűz mellett volt) :)
Ha egy normál termiket nézünk magasan, nem egy földről induló portölcsért, akkor ez a forgás lassú. Ezért nem is értem, amikor azt ragozzák, hogy merre kell tekerni, hogy "széllel szembe" repülhessünk. Ezen mindig mérgelődök, főleg, ha ezt egy pilóta ember fejtegeti: Repülni a levegőhöz képest repülünk, mindegy merre fúj a szél! (alacsonyan persze a turbulencia miatt nem mindegy, de magasan nyugodt közegben a sebességek szempontjából mindegy) Max a termikbe belépéskor és elhagyásakor lehetne valami jelentősége, hogy épp hogy sikerül belerepülnöd, de szerintem ez a mozgás olyan lassú, hogy egy vitorla sebességéhez képest elhanyagolható... Ráadásul nem is tudod, hogy a termik melyik szélébe érkezel. Ja és ne gondoljátok azt sem, hogy a termik az egy szabályos kör keresztmetszetű cső, amin belül a termik erőssége Gauss görbe szerint változik! Nem, ez is csak a nagy átlagot jellemző modell...
Bocs, ha hosszú lett.