Őszintén szólva (így kezdődik csak egy igazán hazug mondat) itt az is éltet, hogy bármelyik pillanatban beszüntethetem létezésemet. Bármiféle ostobaságot elkövethetek, és mégis éltet a következménynélküliség. Ha kinyilvánítom végemet, az senkinek sem kerül legalább százötvenezer HUF-jába. Legfeljebb annyi korlátozást kell elszenvednem, hogy IRL nem mondhatok el mindent; hiszen nyüzsög körülöttünk ez a világ, ami kicsiny: a szűk keresztmetszetek miatt... De ezt a mondatot a legkevésbe sem van kedvem folytatni. Hivalkodás lenne ezt folytatni, nyegleség, amelynek az a természete, hogy azt valljuk magunkról: van egy kicsi világ, és abban a kicsi világban mindenki mindenkit ismer. A nyeglegés lényege egy nyelvöltés.