a nyelv nem teoretikus, nem allito, nem megismero funkcioja.

Igen. Logikai pozitivizmus. De ehhez szerintem nem feltétlenül szükséges az igazságállítások kiküszöbölése. A versek, a novellák, a forgatókönyvek is tele vannak állításokkal, mégsem kérjük számon rajtuk az empirikus valósággal való "megegyezést" vagy verifikálhatóságot. Éppígy nem látom semmi akadályát annak, hogy kikössük: "a következő állítások a metafizika v. teológia tárgyalási univerzumában értelmezendők". Ezzel biztosítottuk, hogy ezek nem keverhetők össze az empirikus tudományok állításaival. A verbális kommunikáció mindenképpen tartalmaz analóg és digitális elemeket is. Te ezeket szigorúan külön óhajtod választani. Én ezt nehezményezem.

ja. ld fent. az emebrnek el kell dontenie, hogy erzelmi jelleggel mukodik, vagy ertelmevel egy adott pillanatban igazsagrol, megismeresrol akkor beszelhet, amikor ertelmevel mukodik. amikor erzelmevel mukodik, akkor viszonyul a vilaghoz, szereti, utalja, ateli, stb, de ekkor nem megismeri a vilagot, hanem eli az eletet.

Teljesen érthető, hogy valaki, aki a doktori disszertációja előtt áll, így gondolkodik. Ha tudományos megimerésről van szó, ott rendjén van (sőt alapkövetelmény) az, amiről írsz. De már sokkal előbb is figyelmeztettelek (mások is), hogy ez egy internetes fórum,
meglehetősen heterogén társasággal, ahol (bármennyire ellenére vagy is) vagy alkalmazkodsz a kommunikáció közbeszéd által megszabott rendjéhez, vagy mehetsz, mert kigolyóznak.

vannak, akik nem dontenek, es keverik a stilust. ezek "ket szek kozott a padlora esnek".

Nem. A közbeszéd, a természetes kommunikáció mindig keverte, és mindig keverni is fogja.
Még mindig nem érted, hogy a beszéd elsősorban viselkedési akció.