Ezt én teljesen meg tudom érteni, én is ellentmondásos híreket hallok az Aga utcai Rogersről. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a mi iskolánkról is nyilván ellentmondásos híreket lehet hallani, innen is vittek el gyerekeket, egyszer egyszerre sokat is (mert a szülők ki akarták erőszakolni az osztályzást, ám a tanári kar nem ment bele - szerintem hála istennek - az akkor teátrálisan elvonultak közül már jópár visszajött - szó nélkül visszavették őket). És ismerek olyan, testileg fogyatékos gyereket is, aki az Aga utcába jár, és elégedett. Lehet, hogy még osztályszinten is eltérések vannak, sőt, még egy adott tanár is bejöhet egyeseknek, míg másoknak nem. Saját tapasztalatból nem tudom, hogy Pesten mi van, de itt többször, amikor elég reménytelennek éreztük a helyzetet pusztán azért, mert úgy éreztük, olyan problémánk van, amire az iskolában biztos nem lesznek fogadóképesek, kiderült, hogy igenis, lehet róla beszélni, mindenről lehet beszélni, és változtatni is lehet.

Kedves nextdoor: nem értem ezt az ellenérvet (ha jól látom, annak szántad): "Én azt mondom, hogy ugyan főnönköm nekem sincs, de piaci viszonyok vannak, megrendelők és én mint megbízott, véleményem is van más, mint nekik..." - hát épp ez az, ha te is független vagy, akkor tudod, hogy az érdekeidet és az elveidet rendszeresen mérlegelned kell, és döntened kell arról, pl., hogy kivel akarsz és kivel nem akarsz együttműködni, hogy kiben bízol és kiben nem. Márpedig az ilyen jellegű mérlegelésre és döntésre nem a "mer a szabál az szabál" alapon normakövető, hierarchia-igényes és önállótlan személyiség a legalkalmasabb (amilyent az állami iskolák túlnyomó része nevel), hanem az autonóm, szabad és önérvényesítésre hajlamos és képes személyiség, amilyent (persze ideális esetben) a személyközpontú iskolák igyekeznek (elég erős ellenszélben, persze) nevelni.

Üdv,
holist