Magyar Hírlap, 1999. május 5., szerda

Nem titkos a Xénia-ügyirat

MH-összeállítás

Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője próbálta a Köztársasági Ôrezred egyik tisztjét adatgyűjtésre bírni Pokorni Zoltánról, a Fidesz akkori frakcióvezetőjéről - értesült a Magyar Hírlap. Vancsik Zoltán (MSZP) az ügy kapcsán tegnap hazugsággal vádolta a kormány több tagját. Lapunknak nyilatkozva Kosztolányi Dénes (Fidesz), a megfigyelési bizottság elnöke kijelentette: a Xénia Láz Egyesületre vonatkozó dokumentumok nem titkosak, de mivel zárt ülésen ismertették ezeket, nem tartoznak a nyilvánosságra. A Köztársasági Ôrezred egyik tisztjének vallomása minden cáfolat ellenére tartalmazza, hogy Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője próbálta őt adatok gyűjtésére bírni Pokorni Zoltánról, a Fidesz akkori frakcióvezetőjéről - értesült a Magyar Hírlap. Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap napirend előtti felszólalásában hazugsággal vádolta Orbán Viktort a Xénia-ügy pontatlan megszellőztetése miatt. A meghallgatási jegyzőkönyvből idézve azt mondta, Pokorni Zoltán gazdasági kapcsolataira vonatkozó megkeresés érkezett a tiszthez, aki kijelentette, nem hajlandó az együttműködésre. A kormányhoz közel álló informátorunk határozottan állította: a megbízásban kompromittáló adatok kigyűjtése szerepelt, és a vallomás szerint Czégé Zsuzsa és a tiszt a Simpathy Klubban találkozott. Czégé Zsuzsa tegnapi számunkban teljesen megalapozatlannak minősítette a vádat.

Borókai Gábor kormányszóvivő lapunknak Vancsik Zoltán állításairól azt mondta, a vizsgálat végén derül majd ki, ki nem mondott igazat.

Az azonnali kérdések órájában a szocialista Keleti György, a megfigyelési vizsgálóbizottság alelnöke azt kérdezte, mi volt a miniszterelnök tavaly augusztusi bejelentésének alapja, ha az érintett tiszt vallomása csupán öt nappal ezelőtt készült. Stumpf István kancelláriaminiszter válaszában azt mondta: a kormányfő által a bizottság elé tárt dokumentumok bizonyítják, hogy folytak titkos megfigyelések. Keleti megállapította: a miniszter gyakorlatilag nem válaszolt kérdésére.

Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fideszes elnöke az MH-nak kijelentette: nem titkos minősítésűek a Xénia Láz Egyesületre vonatkozó iratok. Elmondta: a bizottság titkára már az ülés közben irodájába vitte a dossziét. A titkos ügyiratkezelés szabályai szerint ebből másolat nem készíthető. Hozzátette: a bizottság tagjai a betekintőkarton aláírása után elolvashatják a dokumentumokat, s ezt hat képviselő keddig meg is tette. Az államtitok feloldásáról a törvény úgy fogalmaz: a legfőbb ügyész, a kormány tagja, illetve a Miniszterelnöki Hivatal meghatározott vezetője az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény pedig kimondja: ha az adatvédelmi biztos a titkos minősítést indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy megszüntetésére szólíthatja fel.

A megfigyelési ügyben a kormányzati érvelés egyik fő pontja, hogy állami alkalmazottak végeztek "maszekmunkát". Titkosszolgálati forrásokból tudja lapunk, hogy elmúlt években a titkosszolgálatok munkatársai rendszeresen vállaltak munkát magánmegbízásra. Informátorunk állítása szerint a "maszekolás" leginkább a titkosszolgálati fedőcégek alkalmazásában álló ügynökök körében vált általánossá. Szabó Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kabinetfőnöke nem kívánt kommentálni.

Kónya Imre, a nemzetbiztonsági bizottság exelnöke lapunknak elmondta: az előző parlamenti ciklusban is előfordult, hogy a kormányzat utólagos vizsgálatot kezdeményezett az előző kormány titkosszolgálatokat érintő tevékenységéről. Kónya utalt arra, hogy Nikolits István egykori titokminiszter 1995. május 9-én a parlamentben napirend előtti felszólalásában bejelentette: az Antall-kormány idején 700 jogszerűtlen, nemzetbiztonsági szempontból általa indokolatlannak minősített operatív ellenőrzést folytattak a nemzetbiztonsági hivatalban.

Schmuckot kérdőre vonja az MSZP

A Magyar Hírlap információja szerint holnap este dönt a IV. kerületi MSZP-szervezet arról, kizárja-e soraiból Schmuck Andort, aki a tavalyi önkormányzati választásokon egy ideig a párt helyi polgármesterjelöltje volt. A Xénia Láz Egyesület egykori prominense az MSZP országos vezetőinek nyomására ősszel visszalépett Vajda Pál javára, és nem jelöltette magát más kerületben sem. Lapunk úgy értesült - a hivatalos indoklás szerint - a helyi szervezet Schmuckot azért akarja kizárni, mert tavaly a kampányban kijelentette, Vajda Pállal és több más szocialista politikussal nem akar együttműködni. Kerületi szocialista politikusok lapunknak megerősítették, hogy holnap döntenek Schmuck Andor fegyelmi ügyéről.

Schmuck tegnap levelet adott át a miniszterelnök titkárságán, amelyben azt kéri, hogy Orbán Viktor személyesen fogadja és tájékoztassa a parlament május 3-ai ülésén elhangzott - az egyesületet érintő - kijelentéséről. Schmuck Andor kérését azzal indokolja, hogy a miniszterelnök "személy szerint senkit sem említett meg, így a média és ezáltal a közvélemény előtt igen kínos, kellemetlen szituációba hozta az egyesület egykori - közel 40 fős - vezetőségét".