Wislawa Szymborska

ELÉGIKUS SZÁMLA

Akiket ismertem,
(ha ismertem valóban)
hány férfi és nő
(ha érvényes még ez a felosztás)
lépte át ezt a küszöböt,
(ha küszöb ez)
futott át ezen a hídon
(ha hídnak nevezhető) –

Hosszabb-rövidebb élet után
(ha ez még különbség nekik)
mely jó volt, mert elkezdődött,
rossz volt, mert véget ért
(hacsak ők nem fordítva mondanák)
hányan kerültek át a túlsó partra
(ha átkerültek
s ha a túlsó part létezik) –

Nem adatik meg tudnom
további sorsukat
(ha az még közös sors
és ha sors még) –

Mindent
(ha ez nem leszűkítés)
maguk mögött hagytak
(hacsak nem maguk előtt) –

Hányan kiugrottak a robogó időből,
egyre gyászosabb távolokba veszve
(ha a perspektívának hinni lehet) –

Hányan
(ha a kérdés értelmes egyáltalán,
s megkaphatjuk a végösszeget,
mielőtt magát is beleszámolja, aki számol)
merültek a legmélyebb álomba el
(már ha nincs nála mélyebb) –
Viszontlátásra.
Holnapig.
A legközelebbi találkozásig.
Ezt már nincs kedvük
(már ha nincs) mondogatni.
Beletörődtek a végeérhetetlen
(már ha nem másmilyen) hallgatásba.
Már csak azzal foglalkoznak
(már ha csak azzal)
amire jelen-nem-létük kötelez.