Hát ez a lakásingatlanra igaz, de pontosabban:

Az ingatlanszerzés során – néhány kivételtől eltekintve – illetékfizetési kötelezettség keletkezik.
Vagyonszerzési illeték esetében - mint azt az elnevezése is mutatja - olyan fizetési kötelezettségről van szó, amely az Itv. (Illetéktörvény) alkalmazásában vagyonnak minosülő javak ingyenes (ajándék), vagy ellenérték fejében (visszterhes) történő megszerzéséhez, átszállásához (öröklés) kötődik.
A visszterhes vagyonátruházási illeték jellemzői:
- alapja: a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentettforgalmi értéke;
- általános mértéke: 10 %
- lakástulajdon szerzése esetén mértéke: lakásonként 4 MFt forgalmi értékig 2 %, az azon felüli érték után pedig 6 %;
- lakástulajdonok cseréje esetén mérte: az elcserélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete; A lakáscseréhez hasonló szabályok vonatkoznak az un. cserét pótló vételre. Ez esetben az illeték alapját a megvásárolt és az eladott lakás forgalmi értéke közötti különbözet képezi. Fontos tudni: a negatív különbözet is illetékalap!
Illetékmentességek, illetékkedvezmények:
- Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50 %-ig terjedő, de legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 MFt-ot nem haladja meg.
- Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén feltételesen mentesül a szerző fél az illeték megfizetése alól abban az esetben, ha vállalja annak lakóházzal való beépítését a szerződéstől számított 4 éven belül.
- Termőföld öröklését ill. ajándékozását 50 %-os kedvezménnyel preferálja a törvény.