Varjatok egy picit. Szamolgatni kezdtem es sehogy sem ertem a dolgot. Az ipari forradalom kezdete ota kb. 33%-kal nott a legkor szendioxid-tartalma (1958 ota 15%). Mivel a szendioxid 15 mikronos elnyelesi savja mar az ipari forradalom elott is telitett volt (azon a hullamhosszon atlatszatlan volt a legkor), ezert a szendioxid-tartalom novekedese csak szelesiti ezt a savot, magasitani nem tudja. Ennek az az eredmenye, hogy az elnyeles nem a szendioxid-tartalommal aranyos, hanem annak logaritmusaval: minden duplazodasra kb. 4 W/m² jut (a napallando 1366 W/m²). Az a kb. 1 W/m ² novekmeny viszont semmire sem eleg, meg egy tizedfoknyi homerseklet-emelkedesre is alig. Az viszont joval belul van a meresi hiban. Akkor mirol is beszelunk? Erdemes ezert baromi penzeket kolteni a CO₂-emisszio csokkentesere?

A meresi hibarol annyit, hogy annak nagy resze szisztematikus es nehezen korrigalhato. A II vh. elott pl. a tengerviz homersekletet ugy mertek, hogy a matroz orsegvalataskor meritett egy vodor vizet a tengerbol, azt kitette a fedelzetre es beledugta a homerot az eloirt idore, majd az eredmenyt jelentette az ugyeletes tisztnek, aki azt bevezette a hajonaploba. A hasznalt vodor hotani tulajdonsagai szeles hatarok kozott valtoztak (vaszonvodor, favodor, femvodor), ugyanugy, mint a leghomerseklet es a szelviszonyok is. Emiatt a haboru alatt attertek a hajogep altal beszivott viz automatikus homerseklet-meresere, amit a hidon muszer jelzett es a hajonaploba ezt az adatot irtak. Ez a homerseklet azonban atlagosan fel fokkal magasabb, mint a vodros modszerrel mert ertek, az elteres ezernyi korulmenytol fugg es nagyon nagy a szorasa. Ilyen anyagbol allitjak elo a tortenelmi tengerviz-homersekleti adatokat, a regi hajonaplok feldolgozasaval.

A 80-as evek eleje ota vannak muholdas adatok is (infra-erzekelokkel merik a tengerfelszin homersekletet). Ezek azonnal szgepes adathordozon allnak rendelkezesre, a kigyujtessel, rogzitessel nem kell veszodni, ezert erre a legfissebb idoszakra nem nagyon hasznaljak a hajonaplokat. A bibi csak az, hogy a vodor es a vizbeszivo par meter melysegbol vesz mintat, a muhold pedig legfeljebb a felso par centit latja. Ennek nagyon mas tud lenni a homerseklete, mint a kicsit melyebben levo viznek (tobbnyire, legalabbis nappal, tiszta idoben - joval melegebb). Ha meg felhos az ido, akkor egyaltalan nem lat a muhold semmit. Szoval amikor igy nyert homersekletekkel folytatjak a tortenelmi adatsort, akkor baromi nagy a hibalehetoseg, mert olyan meresi eljarasokat kell osszekalibralni, amiket elvileg sem lehet, hiszen mast mernek.

Szoval en ugy latom, hogy a globalis felmelegedes - meresi hibahataron belul - 0.0 fok, s az elmeleti ertek is kb. ennyi (pluszminusz egytized fok). Akkor meg mi a bubanatot modelleznek ezen annyit? Mit keltik a politikai hiszteriat? Nem csak arrol van szo, hogy klimatologusok nyomulnak a grantokert es fontossa akarjak magukat tenni?