Ez tévedés, corporal. Valószínűleg nem ismered közelről a lengyel társadalmat, ahol a hadseregnek és a katonáknak alig valamivel jobb a megítélése, mint a magyar társadalomban. Az általad idézett 1939-es példa miatt éppenséggel ellentétes a hadsereg megítélése. Egy nagy különbség azért van, ez pedig a politikai elit hozzáállása. Pártok jönnek, mennek, de sem a fő stratégiai irányok, sem ennek részeként a hadsereg szerepe soha sem képezte vita tárgyát. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb felelősséggel foglalkozott minden eddigi kormány, és a hadsereg fejlesztése szisztematikusan zajlott az elmúlt egy évtizedben (na meg előtte is). De ismétlem, a társadalomban a hadsereg megítélése nem különösebben jó, igez, ez azért változóban van. Hozzá kell tenni ehhez még, hogy a lengyel politikai elitben van egy erős küldetéstudat, amely az ún. "középhatalmi" státusz megszerzésére irányul a közép-hatalmi térségben. Arról lehet vitatkozni, hogy ez mennyire valós, vagy megalapozott, mindenestre ez egy szilárd politikai alapot biztosít a hadsereg számára is.