SZEMSZÖGEK

Azt kérdeztem ez hogyan fordulhatott
Elő és te töltöttél még egy kis pezsgőt
Mi két kismacska aki sokáig nyalakodott
Mert élvezet az élet szeretjük a nyárelőt
Azt mondtad harminc éves korodig
Eszedbe nem jutott volna megházasodni
Akkor viszont öregnek láttad magad mit
Volt mit tenni a sorsod ennyit szabott ki
Azt mondtad milyen jó hogy nem vagyunk
Beszédesek és megtapasztalhatjuk a közös
Szemlélődést erre nevetünk aztán tényleg hallgatunk
És nem hinném hogy megrökönyödött
Volna valamelyikünk hogy a génjeinkben
Hordozzuk a történelmet hogy november
4-én apád falhoz tapadva kúszott verejtékben
Úszott hogy felüvölthet-e fájóbbat egy ember
Minthogy vége mindennek vége tompa zaka-
Tolás töltötte meg a napfelkeltét a tankok
Egymás seggében féltek ők is hogy ez a suezi csatorna
Azt mondták nekik s hogy a háztetőn a kalasnyikovot
A tizenhárom éves gyerekek el sem bírták
Hogy dodekafóniában csurgott le a vakolat
Hogy a végzetet aznap mint a sövényt körbenyírták
Szuronyos kiskatonák meneteltek odalent azt
Mondtam észrevetted milyen szeplős a
Vállam azt mondtad és szétlőtték a felső
Emeleteket hogy téged akár ma is átsző ha
Visszagondolsz azt mondtam eshetne már az eső

Gát Anna