Ám bizalom kétféle van, tudtommal. Az egyik, amikor még ok és alap nélkül, kvázi ránézésre, megérzésre (mondhatni vakon) bízom (reménykedem) valamiben/valakiben. A másik pedig amikor a bizalom tárgya már bizonyított, átment a vizsgán. A hit ugyebár az utóbbi nem lehet, hiszen bizonyíték és bizonyosság nincs, tehát akkor csak vak lehet, azaz önámítás, azaz nem vagyok őszinte magammal, hazudok önmagamnak…?
En egyfele bizalomrol tudok. Bar a forumon tobbrn is emlegettek masfajtat, hiaba kerdeztem utana. Az egyetlen fajta magyarazat amit kaptam folytonos ellenorzesrol, szemrajtatartasrol szolt, ami szerintem pont a bizalom ellentete.
A te leirasodban az "ami bizonyitott" szvsz nem uj tenyezo. A bizalmat megrenditheti egy olyan elmeny ami feloldhatatlan, es ellentmond valamifele varakozasnak. A tobbi dolog viszont mit szamit ebbol a szempontbol?
Bizonyitek termeszetesen nincs valamifele "tudomanyos" ertelemben, de szukseg sincs ra. Es miert lenne ez barmiben hazugsag? Bizonyitek az bizonyitek, a hit meg hit. Hazugsag az lenne, ha a kettot keverne valaki. [Most felreteve a "bizonyitek" kapcsan felmerulo problemakat, ha nagyon le akarnank asni ennek a melyere -- ott is kiderulne, hogy egy alapig le kellmenni, ami viszont axioma, amit meg hittel fogadunk el.... Hisz vegtelen dedukcio nincs, csak az axiomakra valo visszavazates!]
Ez jól hangzik, de a gyakorlat tudtommal azt mutatja, hogy sok ilyen „biztos és stabil” fundamentum omlott már össze az emberiség történetében.
Termeszetesen mind az anyagnak megvannak a korlatai, nagy erok hatasara a legkemenyebb dolog is osszeroppan. Es az emberrel sincs maskent -- mint az 1984-bol is megtudhatjuk, ha az elet nem lenne eleg.
Hogyan alapozhatunk valamire ami nem minden kétséget kizáróan, tökéletesen biztos???
Ha meggondolod, ebben a kerdesben nincs semmi mas valasztasod. Vagy definialnad a "biztos" fogalmat?
De ezzel eljutottunk egy erdekes pontra. Ugy tunik hogy a gyakorlatban egyes axiomak maskepp, vagy masoknak "termeszetesek". Egyes axiomarendszerekben tobben tudnak gondolkodni mint masokban. Es hetkoznapi ertelemben a 'hit' szot egeys ilyen rendszerekre hasznaljak, mig masokra nagyvonaluan eltekintenek tole.
Említettem a placebót, ami tudomásom szerint, immár tudományos ténynek számít, tehát hazudok valamit a betegnek vagy akár hazudtatok valamit saját magával önmagának és egyértelműen megfigyelhető az állapota javulása.
A placebo ketseges, hog jo pelda ide. A szervezet nem olyan mint az epulet, ahol csak az odaszallitott anyagok es a tenylegesen csinalt munka szamit. A szervezet el, es gyogyitja onmagat. A terapia csak ezt a folyamatot segiti. A placeboval vegzett terapia is terapia, es a hazugsag nem arrol szol, hogy nem kap terapiat, csak a hatoanyag jellegere esetleg. A megfigyelesek szerint barmilyen terapia, beleertve a hatoanyag nelkulit is javitja a gyogyulas eselyet (lehet hogy nem minden embernel). engem ez a megfigyeles nem lep meg, de ez lehet egyszeruen post-faktum erveles es szakmai artalom kovetkezmenye.
En ugy tudom hogy a pontos hatas nem ismert -- igy amit az onszuggessziorol irsz mero talalgatas. Sot, szvsz az esetek tobbsegeben nincs semmi aktiv dolog, es a fo szempont a nyugalom elerese, a gyogyulast gatlo tenyezok (szorongas, stressz) csokkenese.
A "szep vagyok" szubjektiv megiteles kerdese. Miert lenne hazugsag barmi amit magadrol gondolsz? Bar itt is szvsz az onterapia nem arrol szol hogy szep vagyok-e vagy sem, hanem arrol, hogy erdekel-e a szepsegem. Sulyra vonatkozoan ez jobban kijon. Ha valaki 70 kilo, akkor barmit gondol, annyi lesz, a merleg szepen mutatja. De az, hogy a 70 kilo az "iszonyuan dagadt vagyok" erzest hoz ki, vagy "70 kilo pont az idealis suly, hurra" vagy "ki nem szarja le" erzest hoz ki, mar sajat megiteles, megeles kerdese. Es az ongyogyulas fontos eleme itt mindenfele gagyi kulso standardokrol (Nok lapja, reklamok, baratnok) belatni, hogy marhasag.
Emellett van olyan hit, aminek van teremto ereje es hatasa. Enelkul nem lenne egy csomo minden, a Lanchidtol a deli sark felfedezesen at a repulisig vagy az urutazasig. ;-)
. Pl sokat mondogatom életem során, hogy „á én hülye vagyok ehhez is, meg ahhoz is”, „mindent elfelejtek, szita a fejem” stb, lassan, de biztosan valóra is válik és valóban egyre maflább leszek
Ez igy van, es ugyanez a hatas, ha masok mondogatjak folyton -- altalaban. Ezek a dolgok alapvetoen meghatarozzak az attitudot, kovetkezmenyesen a donteseidet, a cselekveseidet.
>Ha ez így van, meglehet, hogy elég annyi hogy valamit szajkózok, már abból is keletkezhet valamiféle hit?
Talan. Az nem vilagos, hogy a hit maga hogy kerul bele a dologba. Mert a hatas valoban a hit kovetkezmenye. Amig nem hiszel valamiben, tokmindegy hanyszor hallod. Ha kialakul a hit, akkor mindegy, hogy keveset vagy sokat hallottad.
>Mint írtam, egy fórumtársunk ajánlotta, hogy tegyek úgy mintha hinnék és hinni fogok.
Es valoban vannak, akikkel ez tortent. Fogtak egy rendszert, es "probaidore" elkezdtek kovetni, mondvan ha problemak lesznek belole, akkor majd abbahagyjak. Aztan egy ido utan eszrevettek, hogy a modszer kivalo gyumolcsoket terem, es semmi ok abbahagyni. Aztan eletuk reszeve valt.
Masok meg ugyanezzel indultak, es eletuk vegeig csak ugy tettek, mintha. Megint masok egy ido utan meguntak es feladtak a projectet. Ha valki tudja hogy min mulik az eredmeny, szoljon.
Ha a keresztenysegrol van szo, akkor az altalam hallott esetek nem templomba kezdtek jarni, hanem Jezus tanitasait kovettek. (Aki egy szot sem beszelt templomrol, es Isten tiszteletet egesz masban hatarozta meg, mint gyakori oltarhoz jarulasban.) [Pl. eloashatod Tomm hozzaszolasait. a 'Van Isten, vagy nincs Isten?' topikban a 65. errol szol. vagy a 'Keresztények és a Biblia' topikban]
Az oszinteseg nem latom hogy lenne itt akadaly. Marmint a Tomm altal leirt uton, ami nem onbecsapasrol szol.
A 'tegy ugy mintha hinnel' nem azt jelenti, hogy jatszd meg magad, hogy masok olyat lassanak rajtad. Hanem hoyg a cselekedeteid legyenek olyanok, mint amilyeneket egy hivo tenne ha a te eletedbe cseppenne.
Pasa
