Grigore Scarlat

EGY NAPON

Egy napon felcsillan előtted
A gyermekkor kéklő tengerszeme
A halak benne holmi írásjelek
Partjai immár nem ölelnek körül.

Semmi szavak kopognak itt is, ott is
A vonatok átszelik a messzeséget
Amikor maga a távolság
Nem egyéb
Az állomások közti egyhangú kilométereknél.

Majd minden elborul,
A gyermekkor kéklő tengerszemét
Az éjszaka üstje elnyeli
Te az év újabb lejtőjére siklasz
Míg nyomod vész egészen.