Annyira azért nem olyan. Pl. a fülünkben határozottan van ilyesmi. A csigában, az alaphártyán 4 sorban ülnek az un. szörsejtek. Mindegyiknek pontosan 61+1 "szörszála" van. Az un. belsö szörsejtek egyetlen sort alkotnak (kb. 6000 db van belölük) és ezek a szöreik hajlitgatását a sejthártyájuk két oldala között potenciálváltozássá alakitják - ezt a változó potenciált (az un. "mikrofonpotenciált") transzformálják a belsö szörsejtekhez kapcsolódó neuronok idegi jellé, s azt továbbitják a hallóidegen.

A külsö szörsejtek kicsit távolabb 3 párhuzamos sorban ülnek és forditva müködnek - a potenciálváltozást alakitják a szörök mozgásává. Ez a mozgás, trükkös mechanikai csatolással végül az alaphártyát mozgatja. Mivel a külsö szörsejtek potenciálváltozása fázisban van a bejövö jellel (hang), az egész igy (hangolható, frekvenciaszelektiv) mechanikai erösitöként müködik - a belsö fül ennek köszönhetöen sokkal rezonánsabb rendszer, mint amilyen passziv eszközként lenne.

Mint minden erösitö, ez is be tud gerjedni, ha valami elromlik benne. Ez a fülcsengés. Mármost ezt egyáltalában nem csak képzeljük, hanem remekül mérhetö is: ha kicsi mikrofont teszünk egy olyan ember hallójáratába, akinek cseng a füle, akkor azt ki lehet hangositani és mindenki meghallgathatja. Söt, sokszor annak is cseng a füle, aki nem is tud róla. Ez úgy lehet, hogy azon a speciális frekvencián, ahol a rendszer gerjed, az illetö süket. Ettöl még úgy általában elég jól hallhat, tehát könnyen elöfordulhat, hogy nem vesz észre az egészböl semmit.

Szóval a sejteknek lehet hangja, különösen ha éppen ez a dolguk. A fül esete azért szerencsés, mert ott az anyatermészet megajándékozott bennünket egy müködöképes hangmikroszkóppal.

Békési György ilyen vizsgálatokért kapta az 1960-as orvosi Nobel dijat egyébként (fizikus-villamosmérnök létére). A fent leirt erösitöt ugyan nem ö fedezte fel (az késöbbi eredmény), de az alaphártya mozgását gyönyörüen lefényképezte sztroboszkópos fényben, mikroszkóp alatt. A Nobel dijhoz vezetö kutatásokat itthon folytatta még a háború elött, a Postakisérleti Intézetben. Kicsit zavarta ugyan a kollegákat (különösen a portást!), hogy aktatáskájában levágott fejeket cipel be a laborba, de elnézték neki.