Kénytelen vagyok tovább finomitani a példát. Ha valaki a Harlemről akar értekezni, azon belül is mondjuk a 62. utcáról, annak lakóiról, a sarki fűszeresről, akkor tényleg jobb, ha ott lakik. Ám ha az amerikai életről úgy általában, akkor szinte biztos, hogy érdemesebb egy bizonyos távolságból nézni, mert egyébként túl könnyen eshet abba a hibába, hogy a 62. utcát fogja lefesteni, ugymint amerikai élet. Ami részben igaz ugyan, de ez csak egy nagyon kis szelete amerikának.

Én ezért szeretem a fórumos találkozókat is, mert láthatom, hogy milyen ember áll a hozzászólások mögött, hogy szóban hogyan képes megnyilvánulni, stb. Eddig nem sokat vetíthettem, mert csalódás az sosem volt.

Nemnem, nem erről beszéltem. A fórumos ismerettségekben nincs érzelmi érintettség. Ilyen esetben eleven nem próbálkozunk rávetitgetésekkel, vagy kevéssé, főként negativ értelemben.

Ezt vagy elfogadja az ember vagy nem, mert választása mindig van. Engem negatív tapasztalat nem ért, meglepődés sokszor, mert rengeteg olyan dolog történt amire sosem számítottam volna. Pl a válaszadás gyorsaságára, amit más azonos hiten lévő emberke is meglepődve igazolt vissza. Naszóval én így tapasztaltam meg a dolgokat.

Ez már hitbéli kérdés, mégpedig személyes. Nem hiszem, hogy ezt vitatni értelme lenne.

Ez így van, de ezeket az ismerkedéseket egyfajta kétségbeesés (is) szüli. És persze, hogy sok dolgot beleképzel mindkét alany. De ezek a dolgok sokszor a konkrét fizikai világban is megtörténnek, a szerelem elvakít és mindkét fél mást vél látni a másikban.

No igen, de én főleg arra szántam példának, hogy ami nem konkrétan és egyértelműen jelenik meg előttünk, abba sokkal könnyebb bármit belelátni, mint egy valóságosan is előttünk álló személybe.

A szeretet egy fontos mozgatórugója az embereknek. Szerető Isten vagy Isteni szerető, ez nagyon jó, mert biza vannak vallások, ahol az Isten/Istennő egyben a szerető is.

Biztosan jó lehet, azért én szivesebbe folytatok valódi hús-vér szeretővel viszonyt. :)