A képen ismét egy kultúrtörténeti eseménynek lehetünk tanúi. Valamikor régen a ködbe vesző történelem hajnalán amikor a könnyűzenei műfajok határai még jobban össze voltak mosódva, létezett egy énekes-dalos párocska akik együtt járták a szórakoztatóipar rögös útját. A páros női felét Bóni Emmának hívták, a hímneműt pedig Szlé Jernek. Együtt énekelgettek-dalolgattak királyi lakomákon, főhercegi fogadásokon, aratóünnepeken, zenés kivégzéseken és csata előtti lelkesítéseken. Sosem arattak sikert, sőt legtöbbször túlérett terménydobálás volt a jussuk, bár Szlé-t majdnem megtették a III. Skót Gyalogszázad, a Süketfajdok elődalolójának, de a hír hallatán a II. Skót Gyalogszázadban, a Nagy Dudák Magazinnál, többen megtagadták a szoknyaviselést, ezért végül Szlé sem kapta meg az állást. Bónit is érték kisebb sikerek a pályáján, például egy lefejezés után az áldozat özvegye meghatottan szorongatta a kezét, és közölte vele hogy így sokkal könnyebb volt szegény ura elkárhozott lelkének távoznia a földi siralomvölgyből, bár az özvegyet később elítélték boszorkányság miatt.

Miután sikertelenséget-sikertelenségre halmoztak úgy döntöttek hogy megkeresik a világ ismert részei-szerte hírneves zenészt TamásJános bátyát, adjon nekik tanácsot mit tegyenek hogy ők is degeszre kereshessék magukat és sztár allűrjeik lehessenek. Nosza, neki is indultak, Bóni gyalogosan, Szlé pedig a nyugalmazott skót hadizenészeknek kijáró fehér lovon, de azért mindig lépést tartott Bónival, csak nem fáradt el annyira. Átkeltek a Poppzene mocsarán, keresztülvágtak a Dzsessz útvesztőin, végül az Átláthatatlan Lemezkiadói Szerződések dzsungeljében leltek az öreg TamásJános bátyára. Egyből felismerték a kalapjáról, no meg arról hogy az öreg rávezetésképpen ezt dalolta.

Elmondták neki mi járatban vannak, TamásJános pedig gondterhelten nézett a levegőbe, miközben a szétszedhető akusztikus gitárjának a nyakára támaszkodott. Bóni aggódva nézte az örökifjú hírességet, miközben izgatottan szorította kezdetleges kézimikrofonját, észre sem vette hogy fellépőminiszoknyája majdnem teljesen felcsúszott. Szlé, miközben repedt basszusgitárját rejtetgette a lova jobb oldalán, kissé dühösen bámult, és arra gondolt hogy majd pont ez a nyálas öregedő szívtipró fogja megmondani nekik a frankót. "Sajnos külön kell válnotok." sóhajtott hosszú idő után TamásJános "Neked Bóni lányom a flitteres ruhát javaslom és a diszkógömb nevű varázslatot. Te pedig Szlé eriggy találd fel az elektromosságot és dugd a gitárodat egy Torzító nevű titkos helyre. A hajviselet mindkettőtöknél maradhat" A párocska egészen elszontyolodott, de tudták hogy népszerűség áldozatot követel, mint tengerimalacoknál a titkosügynökösködés.

Szlé ekkor valami zörgést hallott a közeli szikla mögül, ijedten pördült hátra, de csak valami gyorsan mozgó foltot látott eltűnni az aljnövényzetbe. "Mi volt az?" kérdezte harcra készen." "Á, csak a tanítványom Kozsó. Próbálja ellesni a szakmai fogásokat, de azt hiszem a különös hajviselet résznél sosem jut tovább."