Sziasztok , jó reggelt.

Ismét sikerült.

Reggel pontban fél 7-kor találkoztam kingA-val és Fishtax-al, majd bringapakolás után elindultunk Veszprémbe.
Kicsit izgultam a csomagtartó láttán, de bíztam benne, ha Fish nem félti a Giant-ot, én sem izgulok a gépemért.
kingA nagyon nyugodtan, jól vezetett, annak ellenére, hogy mi állandóan belekotyogtunk.
Szerencsére a beszólásokat figyelmen kivül hagyta.
Pontban fél 9-kor értünk a RAJT-hoz, ami sárgállott és piroslott a KT2.0 és MEDITECH-es mezektől.
Sok sok ismerős toporgott már a rajtvonalon. Gyors bringaszerelés, nevezés, reggeli és 9 00-kor rajt.
Kivi, Hilz, Dingo és két srác társaságában indultam neki a távnak. Veszprémen átkanyarogva értünk az EP.1-hez, ahol vizet vettünk a Lackó forrásból, majd lódultunk neki a táv további részének. Egy kék-fehér mezes, kb. 5 fős társaság előzött meg bennünket, akik az egyik elágazásnál rossz irányba mentek, azaz elhagyták az útvonalat. A kiírásban viszont szerepel, hogy az útvonal pontos betartása nem kötelező, csak ajánlott!
A második EP-t egy nagyon kellemetlen szántóföld mellett futó, döcögős úton értük el, nagy parlagfűmezővel övezve. Itt beértük Villard csapatát , de ők már bélyegeztek és száguldottak is tovább. Kivi és Hilz utánnukmentek, mi kicsit lemaradtunk. A Bánd előtti emelkedőn még látótávba kerültek, reméltem, Herenden vízvétel miatt megállnak és beérjük őket.
Sajnos ez nem sikeredett. A két srác az emelkedő tetején a csapat után indult, mi Dingóval meg "toltuk" a gépeket a mi tempónkban.
Bándon keresztül leejtőztünk vagy 40km/h-val, a főutat autóforgalom hiányában gyorsan kereszteztük, majd áthaladtunk Herend főterén, a csodálatos gyár előtt. Idő hiányában nem néztük meg a múzeumot, mert az egy egész napos program.
Volt alkalmam a gyárban is körsétát tenni, a körmére nézni a festőknek, csodálatos, micsoda biztonsággal festik meg a mintákat.
Szóval áthaladva Herenden elértük az aszfaltemelkedőt, ahol egy házban kértünk vizet, feltöltöttük a tartalékokat. Az emelkedőn Dingó "gondolkodott" a visszaforduláson, mivel hamar "felértünk" a bukkanó tetejére, és a sisk napellenzőjétől nem látta még a további aszfaltcsíkot, így megnyugodva gurultunk tovább.
Lestem Dingó ábrázatát. Az út kezdett emelkedni, a fokozódó erőkifejtésre Dingó kezdte emelni a fejét, a dőlésszög arányában tünedezni kezdett az arcáról a mosoly, amikor végiglátta az emelkedőt, majdnem dobott egy hátast. Hogy ilyenkor nincs az embernél video, ezeket az arckifjezéseket megörökíteni....
Egy rövid technikai pihenő után mentünk tovább a következő EP. felé. Tudván, hogy Mankamtb a pontőr , és az útvonalkijelölésben is részt vett, próbálkoztam az emlékezetemre hagyatkozni, hogy biztosan odataláljunk. Erre nem volt szükség, az útvonal fehér alsógatyából tépett darabkákkal nagyon jól láthatóan volt kijelölve.
Mankamtb sörrel fogadott bennünket, mivel nem volt jégbehűtve, inkább a forrást választottuk.
(azért köszi Manka, de tudod, én nem sörözöm)
Nagyon jó hangulatban haladtunk tovább. A következő szakaszon több helyen sárral, tócsával kellett megküzdeni. Az erdőben nagyon párás volt a levegő. Némi útkeresés, kalandozás ( erdei úton száguldozó Trabant, fát szállító MTZ traktor) után átkeltünk egy patakon, és haladtunk tovább egy erdei úton, kisebb nagyobb sikerrel kerülgettük a tócsákat. Itt ért be bennünket egy jó kedélyű társaság, akik közül valaki defektet kapott. Mivel nem volt szükségük segítségre, ezért mi továbbmentünk. Az aszfaltra érve a kerekekről lerepülő sárdarabok között kezdtük meg a gyors száguldást, kicsit növelve az átlagsebességünket. Közben maradt idő a táj megcsodálására is. A növényzet dús, az erdő majdnem érintetlen, pár gombászni kijáró ember leparkolt autója kivételével csak a GÁZLÓ-sok által benépesített. Érdekes, hogy egy év távlatából erre a szakaszra csak a jó maradt az emlékezetemben, ugyanis úgy emlékeztem, hogy innen a 4. EP végig aszfalton lefelé van. Hát ez nem így volt, kellett mászni is , ami azért nem volt vészes.
A 4.EP-nél (Királykút) kis pihenő, csoki, szendvics... kinek mi... után indultunk tovább. Véleményem szerint a 90km-es táv legszebb része következik itt. Laza, murvás út, enyhe emelkedőkkel, sok zúzós lefelével tűzdelve. Több helyen csodálatos kilátás van a környékre. Pár helyen meg is álltunk megcsodálni a Kőrishegyen látható ronda fehér golyót (rep-radar)....
Az útonvonalon tovább haladva több helyen volt erős féknyom, aminek a vége a meredek sisnyásban végződött :-) Tudomásom szerint azonban senki nem hiányzott a célban.
Kellemes száguldozás után megérkeztünk az útvonalak szétválási pontjához. Gondolatban foglalkoztam a hosszú táv kipróbálásával, de a táv eddig teljesített része meggyőzött, hogy kanyarodjak csak jobbra. (Balra ment a hosszú útvonal, fel a Kőrishegyre)
Dingó mondta, hogy itt a leejtős aszfalton kicsit nyomjuk a pedált, hogy legyen valami sebességünk.
Aztán rájött, hogy az út csak leejtőnek látszó vonalvezetésű, de mégsem az. :-)
Bakonybélben beestünk a kisboltba, ahol egy kiszolgáló lányka egyből kérdezte: zsemle párizsival, sajtal? Jó ötlet volt, kértem egyet. A célban említette meg kingA, hogy ő kért párizsis zsemlét ugyanott, ebből gondolhatta a lányka, hogy ez topikeledel lehet ezeknek a lüke bringásoknak. Az árnyékban üldögálve szürcsöltük az erőt adó nedüt, majszoltuk a szendvicseket, amikor nagy lendülettel megérkezett tari2 kolléga. A lendülete akkora volt, hogy a kocsmából azonnal 4 korsó sörrel jött ki. Már éppen kezdtem tiszteleni , hogy nem aprózza el a dolgot, amikor fény derült a turpisságra, ugyanis megérkeztek utitársai, így 4-en lettek, tehát 1korsó/kopf.....
Mielőtt tari2 egyik hosszadalmas történetébe kezdett volna, mi elköszöntünk, és nekivágtunk a 90km-es túra legkellemetlenebb részébe: 7km múrván felfelé az Augusztin-tanya felé.
Ez az út is nagyon szép helyen kígyózik , sok helyen tűz rá a nap, néhol bebújik az erdőbe, ahol nagyon kellemes volt a levegő, de folyamatosan megy felfelé... Egy földet szántó traktor dieselbűze rontotta még a helyzetet.
Az egyik szakaszon fékcsikorgásra lettem figyelmes. Fishtax, Zmac és Butch itt előztek meg bennünket, ők felfelé különben sem fékeznek. Mi lehet ez? Hamar megoldódott a kérdés: egy lányka lenge pólóban, bő glottgatyában, strandpapuccsal és mtb a la Cora száguldott lefelé, az ő bringájának fékei szóltak ilyen eszeveszettül.
Pár percre rá jött apuka is, de ő olyan lassan, hogy mi felfelé gyorsabban toltuk a bringát.
Az Augusztin-tanyától aztán következett a kánaán.
Vízmosta, sóderes , meredek leejtőn ereszkedhettünk lefelé. Az útfelület döngölt agyagra váltott és simább lett, de szerencsére leejtését megtartotta. Kanyargós, kellemes útszakasz volt. A leejtő alján síkon mentünk be Hárskútra, ahol vizet tankoltunk az út hátralévő részére.
A főúton nagyon kevés autóforgalom volt, így kihasználhattuk az eddig megszerzett helyzeti energiát, és a márkói leejtőn próbálkoztunk sebességi rekord felállításával. Nekem sajnos 69km/h-nál több nem sikerült.
Az utolsó EP-t elhagyva némi erőre kaptunk, és 35-38km/h-kat tekerve haladtunk a murvás úton.
Itt megcsodáltam, hogy az úton lévő tócsáknak, bizonyos szögből nézve, csodálatos kék szine van.... Persze, visszatükröződött bennük a kék , kevésbé felhős égbolt.
A toronyház látványa (borzalmasan ronda), tudván, hogy ott a cél, újabb erőt adott, jó tempóban abszolváltuk az útvonal ezen részét.
A főtérre vezető emelkedő leküzdése után végre a Zeneiskola, a cél..... sokan ücsörögtek, pakolásztak a környéken, bíztató bekiáltásokkal fogadták az érkezőket.
Útvonallalp leadása, csoki, víz felvétele, párszavas élménybeszámolók, oklevél átvétele, mosakodás , majd pakolás után elköszöntünk a téren levőktől és újra megpakolva indultunk vissza Bp.-re.
Az autóban kitárgyaltuk a túra élményeit, miközben Fish már óriási fleckenről kezdett beszélni. Rájöttem, hogy én is nagyon éhes vagyok.
Ismét megvolt a GÁZLÓ, ismét nagyon szép időben tekereghettünk ezen a csodálatos tájon.
Idén az eddig megtett 3200km-nek köszönhetően már nem fáradtam el annyira, mint tavaly, viszont az újjatlan mez nagy baromság volt, mert nagyon leégett a karom , vállam, ez okozott némi problémát éjszaka.

Találkozunk jövőre, terveim szerint akkor már a 130-as távon.

Az időadatok:
Bruttó 8 óra 8 perc
DST : 87,64km
TM : 5 óra 48perc
AVS : 15,1 km/h

Tápanyag: 4 kifli egy pohár tejföl, egy sportszelet (XXL :-)) 2 db műzliszelet, egy sajtos-párizsis zsemle, 1,5l almalé és sok l víz.