Gondolom az mondták a neked a pártközpontban, hogy ültessék a gép elé a legbutábbat és te ezt komolyan vetted.

K&H brókerház: még nagy a homály
2003-07-14 08:00

Budapest (MTI-ECO) - Egyelőre kevés konkrétum került napvilágra arról, hogy pontosan mi is történt a K&H Equities Rt.-nél, hogyan és kik károsították meg az ügyfelek egy csoportját, végső soron pedig a K&H bankcsoport tulajdonosait, ugyanis ők - mint bejelentették -, akárcsak az 1998-as és az 1999-es veszteség után, most is helyt fognak állni.
A K&H bankcsoporthoz tartozó, a belga KBC Bank és a holland ABN Amro Bank tulajdonában lévő társaság hivatalos közlések szerint több milliárd forinttal megkárosította 60-70 ügyfelét. A károsultak száma más források szerint ennek a két-háromszorosát is elérheti, ennek megfelelően - ha nem is arányosan - a kár is nagyobb lehet. Hogy a visszaélést milyen módon követték el, arról sem sokat tudni. Eddig csupán annyit hoztak nyilvánosságra, hogy az elmúlt években az ügyfelek rendelkezéseinek nem megfelelő tranzakciókat bonyolított le a brókercég, továbbá, hogy az ügyfelek egy csoportját, akikkel - a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szerint - vagyonkezelési szerződést kötött, a valóságosnál magasabb hozamról tájékoztatta.

A vagyonkezelés - ha bizonyítható - már önmagában törvénysértő lenne, erre ugyanis a K&H Equitiesnek nincs engedélye. Az anyabank ügyel is arra, hogy hangsúlyozza: a szabálytalan ügyletek a befektetési tanácsadói tevékenységhez kapcsolódnak. Az ügyfelek részéről kifogást eddig csak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) fogalmazott meg, amely azt állítja, hogy a K&H Equities saját céljainak megfelelően használta a tárca felügyelete alá tartozó Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. eszközeit. Az ÁAK vezérigazgatóját, Bitvai Miklóst, arra hivatkozva, hogy a cég szabad pénzeszközeinek kihelyezésekor gondatlanul járt el, a minisztérium menesztette.

Minderre különben azt követően került sor, hogy az ÁAK-ról - nem nevesítve - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapította: közvetve, s részben a cég átutalásai finanszírozták a Pannonplast-részvények törvénybe ütköző felvásárlását. Ami nyilvánvalónak tűnik: az ügyfelek követeléseinek összege meghaladja a számláikon lévő pénzt, s fedezésükre - a becsült hiányt tekintve - a brókercég tőkéje nem elég. Azt a piaci szereplők is csak találgatják, milyen típusú visszaélések lehettek a K&H Equitiesnél.

Mint szakértők az Econews-nak elmondták, elvileg elképzelhetőnek tartják, hogy valaki(k) a brókercégnél saját javukra vagy partnereik érdekében ügyfélpénzeket forgattak, s az így szerzett hozamból részesítették - tudtukkal vagy anélkül - a kliensek egy csoportját. Egyes vélemények szerint lehet, hogy egyszerű jövedelemátcsoportosításról van szó az ügyfelek egyik csoportjától egy másik csoporthoz, a hozamszámítás manipulálásával. Ha például többen vásárolnak ugyanolyan részvényt, s nincs órabélyegző, nem lehet tetten érni, ha a különböző árfolyamokon beszerzett, illetve eladott részvényeken elért hozamot esetleg szubjektív módon osztják szét.

Ha az ügyfélpénzeket más kliensek finanszírozására használják fel, bizonyos mértékű forráshiány keletkezhet a rendszerben, sőt hosszabb idő alatt jelentősebb deficit is kialakulhat. A bajt azonban egy ideig leplezni lehet például úgy, hogy túlértékelt papírokat tartanak, a magánszemélyeknél ugyanis nem kötelező a portfolió leértékelése. Egyes szakértők az 1998-as devizapiaci válságra visszaemlékezve azt sem tartanák meglepőnek, ha a mostani hasonló válság során elszenvedett veszteséget finanszíroztak volna ügyfélpénzekből. Ez magyarázat lehetne a kár mértékére és arra is, hogy korábban miért nem derült fény a manipulációkra.

Különös, hogy az ügyfelek közül több év alatt egy sem fogott gyanút a piacinál magasabb hozamok miatt, amint az is, hogy nem derült ki a kivonat és a számlán lévő összeg közötti különbség. Szakértők szerint az utóbbi úgy volt lehetséges, hogy az érintett ügyfelek vagy maguk is tudtak a turpisságról, vagy pedig a nyilvántartást utólag korrigálták és kifizették a hozamot. Esetleg más ügyfélszámlákról vagy valamilyen különleges számláról. A meglepő az lehet, hogy - piaci hírek szerint - éppen a brókercég által állítólag preferált ügyfélkör számláin mutatkozik hiány. Azokén, akiket kiemelt, bennfentes zsargonban "csókos" ügyfélként emlegetnek, miközben a bank folyamatosan tagadja, hogy ilyen ügyfeleik lennének.

Hogy kik lehetnek ezek az ügyfelek? A gazdaságban, a politikában, a kulturális életben jelentős befolyással bíró személyek, illetve cégek. Kiemelten fontos ügyfélnek számíthatott a K&H Equities-nél az ÁAK is, ha másért nem azért, mert öt hónap alatt 13 milliárd forintot vitt több részletben a tőkepiacra a brókercégen keresztül. Az utóbbit Bodnár Zoltán, az ÁAK elnöke árulta el a Világgazdaságnak. Más források szerint tavaly 5 milliárd forint, az idén januárban és februárban pedig 11,22 milliárd forint érkezett a társaság K&H Equitiesnél lévő ügyfélszámlájára. Az ÁAK nem csak kiemelt, hanem szerencsés ügyfél is, ugyanis nem csak bő félmilliárd forintos hasznát, hanem tőkéjét is megkapta már a K&H Equities-től. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a pókhálót e pénz rendszerből való idő előtti kivonása tépte szét.

Nem igazán érteni, miért nem akarja felvállalni a K&H Bank a kiemelt ügyfeleket. Ilyen ügyfelek minden banknál vannak, ezt már a Postabank VIP listája által kavart botrány idején sem titkolta több bankár. A problémát nem a megkülönböztetett ügyfélkör létezése jelenti, hanem az, ha tisztességtelen előnyökhöz juttatják őket, - ráadásul esetleg mások kárára. Még nem tudni, kik a visszaélések - a bank interpretálásában "szabálytalan tranzakciók" - haszonélvezői. Az eddigi egyedüli gyanúsított, Kulcsár Attila, a brókercég befektetési tanácsadója - a banknál ugyanakkor egyebek mellett a közkapcsolatokért, vagyis a prominens személyekkel való kapcsolattartásért felelős vezető - azt állítja, nem saját céljaira fordította az elsikkasztott pénzt. Azt azonban, hogy kik és mire használták fel, nem árulta el.

Az eddigi fejlemények azt mutatják, hogy a K&H-nálszeretnék, ha a bűnösségét elismerő Kulcsár Attila egyedül vállalná a felelősséget, s az ügyet - ahogy komoly, szolid bankárokhoz illik - diszkréten lezárhatnák. A banküzemet és a brókercégek működését ismerő szakemberek azonban már az első híreknél kételkedve fogadták az egyszemélyes bűntény teóriáját. A sikkasztást a Portfolio.hu-nak a napokban beismerő befektetési tanácsadó mindenesetre - még pedig úgy tűnik, egy korábbi megállapodástól eltérve - tagadja, hogy egyedüli elkövető lenne. Nem tudni, abban, hogy a tulajdonos csütörtökön fogadta el Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank vezérigazgatójának hétfőn felajánlott lemondását, szerepe volt-e Kulcsár szerdai nyilatkozatának, amelyben azt állította: az ügyben több banki felső vezető is érintett.

Az 1998-as, csoportszinten 4,4 milliárd forintos veszteség után - ebben a brókercég hozam- és tőkegaranciás ügyletei jelentős szerepet játszottak - a K&H Bank éléről nyolc felső vezetőnek kellett távoznia. A Kereskedelmi és Hitelbank 2002-ben a nem konszolidált, magyar számviteli szabályok (HAS) szerint készült pénzügyi kimutatások szerint a 2001. évi 4,051 milliárd forintos veszteséggel szemben 6,42 milliárd forint adózott profitot könyvelt el. Az előző évi 3,643 milliárd forint konszolidált veszteség után a K&H csoportszinten tavaly 5,626 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el, 794 millióval kevesebbet, mint az anyabanké, vagyis a leánycégek rontották a csoport eredményét.

A K&H 2002-ben a nemzetközi számviteli szabályok (IAS) szerint 11,264 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget mutatott ki, ami közel háromszorosa volt a 2001. évi 3,788 milliárd forintnak és 5,638 milliárd forinttal magasabb a magyar szabályok szerinti konszolidált eredménynél. A legjelentősebb különbséget (4,7 milliárd forint) a IAS és a HAS eredmény között az okozta, hogy a nemzetközi szabályok szerint csaknem minden eszközt, így a származékos ügyleteket is piaci értékükön kell nyilvántartani, míg a magyar szabályok szerint ezen műveletek eredménye csak a realizáláskor mutatható ki. Ezen kívül rendszeresen felmerülő különbség az általános kockázati céltartalék eltérő számítási módja, valamint a kizárólag a IAS kimutatásokban szereplő halasztott adó.

A K&H mérlegfőösszege a HAS kimutatások szerint 2002 végén 1.206,087 milliárd forintot tett ki, 6,7 százalékkal bővült 2001 végéhez képest. A konszolidált HAS szerinti mérlegfőösszeg 1.211,396 milliárd forint volt, 6,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbi konszolidáltnál és 5,3 milliárd forinttal haladta meg a bankét. A K&H konszolidált saját tőkéje a magyar kimutatások szerint 2002 végén 77,097 milliárd forintot, a nemzetközi szerint 90,934 milliárd forintot ért el. A bank az idei első negyedévben a konszolidált IAS adatok szerint 4,3 milliárd forint adózott profitot könyvelt el, 73 százalékkal többet, mint a tavalyi első három hónapban. A csoport nyereségének 90 százalékát az anyabank termelte meg. A leányok közül a lízingcsoport járult hozzá az eredményhez jelentősen, 520 millió forinttal. A konszolidált mérlegfőösszeg 13 százalékkal, 1.247 milliárd forintra bővült, ami 11 százalékos piaci részesedést jelent.

Az anyabank 2003-ra a IAS adózott profit legalább 25 százalékos növekedését tervezte.