Corvin 80
(revans)

Körültekintően készültem. Bejártam az éjszakai szakaszt. Biztonság kedvéért az Acsa – Galgamácsa szakaszon is végigmentem.
A túra előtti héten pénteken kihúzattam a három gyökerű fogamat, megszabadítva ezzel szervezetemet az állandósulni látszó letargikus állapottól.
A foghúzást követő naptól no alkohol, no szénhidrát, no zsír.
Kedden egy erős 16 kilométer, majd készülődés fejben.
Bepakoltam vadi új esőkabátomat, sok-sok zoknit.
Galgamácsára kiküldtem a bakancsot és a kölcsönkapott fejlámpát.
Pakoltam sós chipszet és cerbona szeleteket.
Fohászkodtam, hogy ne legyen nagyon meleg és ne essen az eső:o)

Ennyi előkészület után 6:00-kor rajt. Penc ep. előtt ért utol Ryan és csapata, de „nem tudtak” elszakadni. A pontokon beértem őket, kicsit dumálgattunk. Az ő 6-os tempójuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy közel 5-ös tempóban tudtam teljesíteni a távot.
Acsánál éreztem az első hólyagot, de nem volt veszélyes. Igen jó tempóban küzdöttem le az ismerős szakaszt. Nagyon sokat segített Nógrádsápon a meleg leves (éljen Franken!) és Csonkás-hegyen a hideg (hűtött) ital. Kár, hogy a szőlőlé a végét járta, Erdőkertesen viszont megkóstolhattam, ott még volt.
Ahogy már megírtam, 18:20-kor értem el a 60-as pontot. A gyomrom bevett egy szelet kenyeret, de akkor már csak az ital tudott átlendíteni a szaporodó holtpontokon.
Hogy miért kaptam a 60-as kitűzőt, az nem tudom (mindenki kapott), de nagyon mellbevágott. Arra gondoltam, hogy lefújták a túrát, vagy diszkvalifikálnak, esetleg alkalmatlannak tartanak… Furcsa érzés volt. Több, mint 7 órám volt még a 18 kilométer megtételére és még világos volt.
Ryan és csapata épp készülődött, de régebben ontopic Nagyondinnye eléggé maga alatt volt. Gyors kupaktanács, Ryan, Mirage és Cammmogó el, mi hárman (Pygmea volt a harmadik) 4-es tempóval folytattuk, picit pihentem csak.
Konstatáltam, hogy a nagyon kedves és figyelmes rendezők megtisztították az ösvényt. Lehet, hogy a végrehajtó emlegetett, de azt hiszem, hogy sokan örültek. Egy kicsit büszke voltam magamra, mikor a hangulatos ösvényen megtapasztaltam, hogy a tavalyival ellentétben nem szalad ki alólam állandóan a talaj, a faágakat valaki eltakarította az útból. Remélem, hogy sokan élvezték ezt az árnyas szakaszt. Az egyik legszebb rész.
A ponton pihentünk egy kicsit. A pontőrök akkor kezdték a szalonnasütéshez felkészülést. A Nap még próbálkozott.
Nem kispistáztunk.
A patakon átkelést követően aztán jött a homok. Az AK-t járva már megedződtem, a bakancs jól funkcionált. Reménykedtem, hogy találok kutat, de sajnos, nem volt. Szerencsére a ponton volt víz és gyümölcs. Életmentő volt!
Nagyon örültem a találkozásnak. VadMalac, mint mindig kedvesen fogadott, Kornél felsegített a „pamlagról”. A bónusz csokoládé nagyon finom volt. Azt hiszem, hogy VadMalac is örült annak, hogy találkoztunk. Én határtalanul boldog voltam, csak a lábam nem akart engedelmeskedni. Pedig még volt hátra majd 5 km.
A helyismeret nagyon hasznosnak bizonyult, a sötét ellenére hiba nélkül benavigáltunk a kivilágított útig. Itt mondta fel a szolgálatot az addig jól funkcionáló lámpám. Kiégett a körte. Volt csere, de nem kellett.
A kereszteződésnél már csak a lendület vitt, nagyon el voltam fáradva. De tudtam, hogy a célban várnak, menni kellett.
Ott volt Larzen is, nagyon jó időt futott.
Kellett egy pici idő a regenerálódáshoz, majd jöttek az örömteli pillanatok. Bélyegző a füzetekbe, leadtam a 2. 2000-es füzetet és konstatáltam, hogy 148 pontot gyűjtöttem. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban megkaptam a jelvényt. J.L. személyesen adta át. Tudta, hogy én vagyok Güsziológus.
Egy „verssel” szeretnék emlékezni a túrára:

„Tudja már az egész város
Kiváló túrát rendezett a Járos(i)”.
És csapata.

És baromi jó volt.
És az időjárás is nagyon jó volt.
És 17:17 alatt sikerült teljesíteni.
És tudok járni.
És sikerült a revans.
És jövőre is Veletek, ugyanitt.
És amíg járni tudok, megyek túrázni.
És nagyon nagy öröm volt látni Nógrádsáp kissé kopottas templomának tornyát és a völgyet.

És örülök, hogy SK-t sikerült beugratnom:o)

Ui.:
SK! Az nem írtad, hogy jobbról. Vácegres valóban balról van és a tarlón már látható.