Szelid Dion Creative Commons License 2003.07.09 0 0 441
Vízum és kényszer MH-álláspont

Régóta mondják határon túli magyarok: hadd legyenek ők kettős állampolgárok, ez megoldaná minden bajukat. Mostanában a vajdaságiaknak igazán gyakran jut ez eszükbe – érthető, alig több mint száz nap múlva ők csak vízummal utazhatnak Magyarországra. Megoldást keresnek, s ennél jobbat, megnyugtatóbbat nem látnak. Ráadásul van egy kapaszkodójuk is. Miniszterelnökük alig néhány hete jegyezte meg: jogi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Dicséretesen és főleg szokatlanul európai kijelentés ez a földrész e tájain.
Ráadásul semmibe sem kerül. Zoran Zivkovic pontosan tudhatta, hogy Magyarország nem kezdi el osztogatni az állampolgári okleveleket. Főként alanyi jogon, minden határon túlinak.
Mert nyilvánvalóan nem csak egy útlevél kérdése az egész. Ha csak az lenne, azt mondanánk, miért ne, segíteni kell a határon túliak kapcsolattartását Európával, de legalábbis a Magyarországon élőkkel.
A kettős állampolgárság azonban elsősorban politikai ügy. Például azért, mert néhány százezer szavazó (de a legutóbbi választásokból kiindulva, már néhány tízezer is) átrajzolhatja a magyar politikai életet, amikor mintegy kívülállóként, tehát a ráció helyett kizárólag érzelmek alapján, adja le a voksát valakire. De tegyük fel, még ez is megoldható, elvégre a külföldön élők most sem szavazhatnak, állandó itthoni lakcím híján pedig később sem tehetik majd meg.
Nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy ki legyen jogosult a határon túl második állampolgárságra. Azaz visszatér a bűvös kérdés: ki a magyar? Pontosan tudjuk, mit okozott ez a felvetés a státustörvénynél, mennyit kellett küzdeni, míg legalább részben feledtettük. Nem kellene még egyszer felidézni. Inkább segítsük a szomszédokat abban, hogy EU-tagok lehessenek, vagy legalább lekerüljenek a vízumkötelezettek fekete listájáról.
Mindenki jobban járna vele.
---------

>néhány százezer szavazó (de a legutóbbi választásokból kiindulva, már néhány tízezer is) átrajzolhatja a magyar politikai életet, amikor mintegy kívülállóként, tehát a ráció helyett kizárólag érzelmek alapján, adja le a voksát valakire.<

Ez a legfőbb rémület.